Problémás etanolprojektek

Holnap ülnek össze a magyarországi bioetanol-gyártással kapcsolatos szándékok és lehetőségek tisztázására a kormányzat, a mezőgazdasági érdekszervezetek, az etanolüzem-fejlesztők, az üzemanyag-forgalmazók, valamint a pénzügyi befektetők képviselői. A találkozót a Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ) kezdeményezte amiatt, hogy a jelenlegi piaci bizonytalanságok vállalhatatlan kockázatot jelentenek a pénzügyi befektetők és a bankok számára, így pillanatnyilag finanszírozhatatlanok a magyarországi zöldüzemanyag-beruházások.

Nem véletlen, hogy az elmúlt másfél évben 38 helyszínen jelentettek be zöldmezős – a benzin kiváltására alkalmas – bioetanol-beruházást, ám ezek közül csak négy jutott el az engedélyezésig, a kivitelezés pedig egy helyen sem kezdődött el – közölte Zsemberi László, az MBSZ elnöke. Erre példa a Sekab Zrt., amely a Gönyű és a Marcali mellé tervezett, együttesen évi 300 ezer köbméter kapacitású etanolgyár építéséhez az összes szükséges engedélyt beszerezte, ám a kivitelezés egyelőre mégsem kezdődhet el. Ugyanis a finanszírozásba bevont pénzintézet a kiszámíthatatlan kockázatok miatt nem vállalja a két, egyenként több mint 100 millió eurós beruházás forrásának a biztosítását. A projektek nem álltak le, de a kivitelezés csak akkor kezdődhet el, ha a beruházónak sikerül a bankokat meggyőzni arról, hogy üzletileg biztos alapokra állítható a zöldüzemanyag gyártása.

Hasonló helyzetben van a Győri Szeszgyár Zrt. is, amely – meglévő győri üzeme mellett – a Mátrai Erőmű Zrt. visontai erőművének a tőszomszédságában készül egy évi 40 ezer tonna kapacitású bioetanolgyár felépítésére. Folláth György, a cég vezérigazgatója elmondta: már minden szükséges engedélyt beszereztek a közel hétmilliárd forintos beruházáshoz, ám a kivitelezés megkezdését elhalasztják addig, amíg nem válnak ismét kedvezőbbé a piaci feltételek. Jelenleg Magyarországon két helyen készül bioetanol régi alkoholgyárakban, az egyik közülük a győri.

A kockázatok részben arra vezethetők vissza, hogy a fő alapanyag, a kukorica tonnánkénti ára az idén – az aszályos időjárás és az erős kereslet hatására – megduplázódott, 200 euró fölé emelkedett. Ráadásul az etanol ára nem követte az alapanyago-kénak és az olajénak az emelkedését, mivel az elmúlt hónapokban hatalmas termelői kapacitások léptek be a piacra az Egyesült Államokban, Brazíliában, valamint Kínában is. Éppen ezért pillanatnyilag nem lehet versenyképesen etanolt előállítani.

Azonban az alapanyagár alakulásához hasonlóan fontos, hogy a kormányzat tudja-e támogatni a beruházásokat vagy a zöldüzemanyagok gyártását és forgalmazását. Ha igen, akkor az etanol-előállítás a jelenlegi extrém helyzetben is nyereségessé tehető, ám ehhez a befektetőknek látni kell, a kormány milyen irányba mozdul. Alternatív megoldás lehet, ha az etanolgyártók akkor vehetnek igénybe szubvenciót – beszerzésiár-támogatás, kedvezményes hitel vagy adókedvezmény formájában –, ha az alapanyagok ára egy meghatározott szint fölé emelkedik – folytatta Zsemberi László.

Az Európai Unió 2010-re 5,75, 2020-ra pedig 10 százalékra kívánja emelni a bioüzemanyagok részesedését. A kereslet tehát hosszú távon biztosított, miközben a közösségen belül alig van még egy olyan tagállam, amelynek Magyarországhoz hasonlóan jó adottságai vannak az etanol gyártása és exportálása terén. Mint a Manager Magazin novemberi számában megjelent, a bioetanol előállítása kedvező esetben évi 100 milliárd forinttal növelheti a hazai GDP-t, jelentősen javítva az ország külkereskedelmi egyenlegét is. Azonban megfelelő támogatás hiányában fennáll a veszélye, hogy a termelői kapacitások a szomszédos országokban, például Romániában épülnek fel.

Az új piaci körülmények ismeretében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felülvizsgálja a bioetanol-program támogatását – mondta Németh Imre, a Miniszterelnöki Hivatal fejlesztéspolitikai államtitkára. Hozzátette: saját hatáskörben a beruházóknak is újra kell gondolniuk elképzeléseiket. Egyértelmű ugyanis, hogy a jelenlegi kukoricaárak mellett gazdaságosan nem lehet bioalkoholt gyártani, mivel az etanolárak nem nőttek a terménydrágulás ütemében. Olyan fejlesztésekre pedig a kormány nem kívánja odaítélni az uniós és a hazai forrásokat, amelyek nem lesznek működőképesek. Az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) alapvető szempontja, hogy a támogatásokat csak fenntartható, üzemeltethető fejlesztésekre lehet fordítani – hangsúlyozta az államtitkár.

Mint ismert, Magyarország eredetileg évi 800 ezer tonna új bioetanol-kapacitást szeretett volna létrehozni, ezzel 2,5 millió tonna kukoricát lehetett volna feldolgozni. A közepes (legfeljebb 30 ezer tonnás) és a nagy (80 ezer tonnát meghaladó) gyárak az ÚMFT Környezet és energia operatív programjából (KEOP), a kicsi (évi maximum 10 ezer tonnás) üzemek az Új Magyarország vidékfejlesztési programból (ÚMVP) kaphatnának támogatást. A KEOP-ban a kormány öszszesen 10 milliárd (az első két évben 5-5 milliárd), az ÚMVP-ben 4-5 milliárd forintot kívánt elkülöníteni e beruházásokra.

Az etanolprogramot a KEOP-on belül nem vették le a napirendről, de pillanatnyilag egyeztetések folynak az illetékes tárcák és Brüsszel között a feltételrendszer módosításáról – közölte Németh Imre. Ágazati szakértők szerint nem kizárt, hogy a kormány végül nem bioetanol-előállításra, hanem más alternatív energiahordozókra fordítja a pénzeket, vagy jelentősen változtat az eddig tervezett kritériumrendszeren. Így például – erősítette meg ez utóbbi lehetőséget az államtitkár is – szóba jöhet, hogy a kormány az úgynevezett vegyes üzemszerkezet kialakítására ad támogatásokat. Ez azt jelentené, hogy a beruházóknak bioetanol-gyártási melléktermékeiket takarmányozásra kellene felhasználniuk, így ugyanis javulna a kukoricafeldolgozás eredményessége.

E megoldást kívánja választani az agrártárca a kis kapacitású feldolgozók ÚMVP-s támogatásainak odaítélésekor – mondta Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára. Várhatóan e hónap végén jelenik meg a pénzfelhasználást szabályozó rendelet, amely csak agrártermelőknek (vagy azok csoportjainak) szól majd. A pályázóknak igazolniuk kell, hogy megfelelő alapanyagbázisuk és állatállományuk van. Egy-egy üzem megépítéséhez várhatóan maximum 250 millió forintos támogatás jár, így a 4 milliárd forint körüli beütemezett dotációval 15-20 kisebb feldolgozó épülhet fel, ha a pénzekre a mai gabonaárviszonyok mellett egyáltalán lesz kellő számú jelentkező. HL–NIG

Az európai egységes piac, az etanol tőzsdei jegyzésének megteremtése

Új rendszerű mezőgazdasági támogatás a termőföld-hasznosításra, öntözésre, technológiafejlesztésre és gépbeszerzésre

A bioetanol-gyártáshoz és -forgalmazáshoz kapcsolódó kutatások támogatása, oktatásfejlesztés

Vissza nem térítendő beruházási támogatás, képzési támogatások, foglalkoztatási kedvezmények, adó-visszatérítés

A vasúti és a vízi szállításra alapozó logisztikai fejlesztések támogatása

A versenyképesség megteremtéséhez szükséges koordináció

Gépkocsi-adókedvezmények a bioetanolt használó gépjárművekhez, előnyös megkülönböztetés az állami flottabeszerzéseknél, a tömegközlekedési járművek parkjának a megújításánál

Az európai egységes piac, az etanol tőzsdei jegyzésének megteremtése

Új rendszerű mezőgazdasági támogatás a termőföld-hasznosításra, öntözésre, technológiafejlesztésre és gépbeszerzésre

A bioetanol-gyártáshoz és -forgalmazáshoz kapcsolódó kutatások támogatása, oktatásfejlesztés

Vissza nem térítendő beruházási támogatás, képzési támogatások, foglalkoztatási kedvezmények, adó-visszatérítés

A vasúti és a vízi szállításra alapozó logisztikai fejlesztések támogatása

A versenyképesség megteremtéséhez szükséges koordináció

Gépkocsi-adókedvezmények a bioetanolt használó gépjárművekhez, előnyös megkülönböztetés az állami flottabeszerzéseknél, a tömegközlekedési járművek parkjának a megújításánál-->