Veszélyben vannak a vendéglátás dolgozói
Magyarországon 2004-ben 2300 ember halt meg passzív dohányzás következtében. A vendéglátó-ipari egységek a dohányzók és nemdohányzók által elszenvedett passzív dohányzás legfontosabb helyszínei. Itt a munkavállalók a teljes munkaidejüket dohányfüstben töltik. Az Egészségünkért a XXI. században Alapítvány kiadásában összefoglaló tanulmány jelent meg a passzív dohányzás és a vendéglátó-ipari egységek összefüggéseiről az alapítvány ügyvivője dr. Szilágyi Tibor.
Mint megtudtuk tőle: a nemdohányzók védelméről szóló törvény jelen formájában nem biztosít védelmet a passzív dohányzás ellen a vendéglátóiparban dolgozók vagy az ott étkezők számára. Pedig a Magyar Gallup Intézet által végzett adatfelvétel szerint a magyar lakosság 89 százaléka támogatja a dohányzás teljes tilalmát a zárt éttermekben.
Nem csoda, hiszen a dohányfüstben több száz mérgező kémiai anyag található, amelyek közül több mint 50 rákkeltő. A passzív dohányzás betegséget és halált okoz dohányzóknál és nemdohányzóknál egyaránt.
A füstölés visszaszorítását hatékonyan támogató jogszabályok bevezetésének akadályozásával a vendéglátó-ipari szervezetek hozzájárulnak a passzív dohányzás okozta megbetegedési és halálozási szám fenntartásához, kárt okoznak a gazdaságnak és nagyfokú érdektelenséget és érzéketlenséget tanúsítanak a munkavállalóik egészségét illetően.
A magyar vendéglátóipar bizonyos érdek-képviseleti szervezetei félrevezető becslésekkel és könnyen cáfolható, ismeretlen eredetű nemzetközi adatokkal manipulálják a közvéleményt és a döntéshozókat – állítja a szakember. Pedig a vendéglátóipar fejlődése dinamikus, a nemdohányzók védelméről szóló törvény éttermekre vonatkozó szabályozása pedig 2001. január 1. óta nem változtatott ezen. VG
