Jövőre 9,8 százalékkal drágul a lakossági áram
A szakállamtitkár kiemelte: nem lesz, nem lehet ellátatlan fogyasztó. Megfogalmazta: ebben a körben várhatóan 3-4 éven belül alakul ki valódi verseny. Az egyetemes szolgáltatásra jogosultak 9,8 százalékos áremeléssel számolhatnak 2008. január elsejétől – közli ezúton a GKM Kommunikációs Főosztálya. (Az egyetemes szolgáltatásra jogosultak a lakossági fogyasztók teljesítmény-korlát nélkül, a nem lakossági fogyasztók közül pedig azok, akik kisfeszültségen vételeznek és csatlakozási teljesítményük 3*50 A-nál nem nagyobb.)
A lakosság számára megmarad a tömbtarifa, így egységes lesz az áremelés. A sajtóbeszélgetésen elhangzott: az intézmények és vállalkozások esetében nagy lehet az áremelkedés mértékében az eltérés. Egy most lejáró, három évvel korábban alacsony áron megkötött szerződés esetében, döntően az energia árának emelkedése miatt, magasabb lehet az új szerződéses ár – említette példaként a szakállamtitkár.
A közintézmények általában 15-20 százalék közötti áremelkedésre számíthatnak januártól, míg a vállalkozások számára döntően 15-30 százalékkal lesz magasabb az áram ára, mint 2007-ben. Felsmann Balázs meggyőződésének adott hangot, hogy a közeljövőben a kereskedők megfelelő árú terméket tudnak kínálni a közintézményeknek - kórházaknak, oktatási intézményeknek, önkormányzatoknak - a fogyasztási profiljuk alapján. Szólt arról a lehetőségről is, hogy az egyes fogyasztói csoportok közösen megkereshetik a kereskedőt, és így jobb áron vásárolhatnak majd. Rámutatott azonban, hogy mindez nem a minisztérium feladata. Mind a három tulajdonosi körhöz - E.ON, RWE, Electricité de France - tartozó áramszolgáltatók megkérték a szükséges engedélyeket a Magyar Energiahivataltól, ami biztosítja, hogy senki ne maradjon áram nélkül.
Ugyanakkor mindenkinek lehetősége lesz a piacon a legjobb ajánlatot elfogadni. A szakállamtitkár bejelentette, hogy pénteken (2007. december 21-én) lezárult a piacnyitás jogszabályi előkészítése; a szükséges jogszabályokat a kormányfő, illetve a gazdasági és közlekedési miniszter pénteken aláírja, illetve aláírta.
A villamosenergia törvény június 25-i meghozatala óta eltelt időszak "a markáns, előremutató viták időszaka volt" - mondta Felsmann Balázs. Az iparág képviselőivel rendszeres volt az egyeztetés. Hozzátette: a piaci szereplők eltérő érdekei ellenére vállalható kompromisszumok születtek. Szavai szerint "kielégítő a szabályozás, amely alkalmas arra, hogy a piac megfelelő módon elindulhasson, és 2008-ban csak finomhangolásra legyen szükség". A kompromisszumok között Felsmann Balázs a kötelező átvételű villamosenergiát említette. Emlékeztetett arra, hogy a kormány elfogadta a megújuló energiáról 2020-ig szóló stratégiát, amely rendkívül ambiciózus növekedés elérését tartalmazza, és megcélozza, hogy az időszak végére a villamosenergia-termelésen belül a megújuló energiaforrások felhasználása a 2006. évi 1630 GWh-hoz képest 2020-ban érje el a 9470 GWh-t.
A jelenleg fajlagosan még drágább technológia miatt ennek kötelező átvétele növeli az áram fogyasztói árát. Jelenleg átlagosan 24,71 forint a kötelező átvételű áram átvételi ára, közel 10 forinttal több a közüzemi átadási árnál. A szakállamtitkár hangsúlyozta, hogy az Európai Unió környezettudatos politikája mindenhol az áram árának emelkedését eredményezi. Meg kell találni az optimumpontot, az ország teherbíróképességének és a megújuló energiára vonatkozó elkötelezettségnek együttes figyelembevételével. Kompromisszum volt az is, hogy a lakosság és a nagyon kis fogyasztók ellátását biztosító egyetemes szolgáltatók számára olyan piaci környezetet teremtettek, aminek alapján nem sokkszerű az áremelkedés ennek a fogyasztói körnek.
Nagy vita volt, de végül észszerű megállapodás született a kapcsolt villamosenergia termelés tekintetében, és a távhőt szolgáltató erőművek számára is biztosítják az ott megtermelt áram kötelező átvételét. Felsmann Balázs erről szólva a kedvező hatást, a hatékonyságnövelést emelte ki. A GKM szakállamtitkára szerint 2008 átmeneti jellegét az adja, hogy a piaci szereplők most tanulják az új szabályokat. Felsmann Balázs jövőre nem számít nagy átrendeződésre az áramkereskedők körében, és a lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatói piacon 3-4 éven belül vár valódi piaci versenyt. Az egyetemes szolgáltatók számára 12 terawattóra villamosenergiát különítettek el, míg a közintézmények fogyasztása mintegy 4 terawattóra körül van.
Az egyetemes szolgáltatók által kínált árat az Magyar Energiahivatal ellenőrzi, de a közintézmények esetében nincs lehetőség beavatkozásra - válaszolta újságírói kérdésre a szakállamtitkár. Azonban a rendszerhasználati díjak több elemét mérsékelték azért, hogy kisebb mértékben emelkedjen az áram ára. A szakállamtitkár ennek jelentőségét aláhúzva elmondta: a fogyasztók részéről fizetett árnak 50-70 százaléka az energiaköltség. Felsmann Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaság versenyképességéről beszélve nem szabad elfeledkezni arról, hogy a magyarországi villamosenergia viszonylag magas árának egyik oka az, hogy több erőmű hatékonysága alacsony. A hatékonyság növelését, a korszerű berendezéseket nagyon fontosnak nevezte, és ennek kapcsán is rámutatott: nagy tere van az innovációnak.
