Célpontban a logisztikai ágazat
Magyarország 2013-ra a kelet-közép-európai térség egyik logisztikai szolgáltató központja és egyben interkontinentális cargo hubja legyen – határozza meg a célt a Magyar logisztikai stratégia (MLS) tervezete, amelyet a felelős gazdasági és közlekedési tárca társadalmi vitára bocsátott. (A www.gkm.hu oldalon, a Civil fórumon lehet elérni és véleményezni a dokumentumot.) A középtávú stratégia megalkotásának a szándékát indokolja a logisztikai szolgáltatás súlya a gazdaságban, s még inkább a prognózisok szerint egyre növekvő szerepe.
A stratégia egy sor olyan területet jelöl meg, amelynek fejlesztése szükséges az elsődleges cél eléréséhez. Ilyen az, hogy a régión belül erősíteni kell hazánk háttérország szerepét. Szükség van továbbá a közúti tranzitforgalom mérséklésére, a versenyképes (idő- és költséghatékony), magas hozzáadott értékű logisztikai szolgáltatások szerepének a növelésére, a korszerű technológiák alkalmazására, továbbá komplex, öszszehangolt, párhuzamos fejlesztésekre, hogy korszerűbb arányok alakuljanak ki a vízi, légi, vasúti és közúti szállítás terén. S mindenekelőtt elengedhetetlen a logisztikaintenzív ágazatok (jármű-, elektronika, vegyipar, valamint az agrárium, a napi élelmiszer- és vegyi cikkek – FMCG) kiemelt kezelése a logisztika iránti hosszú távú kereslet fenntartása érdekében – szögezi le a dokumentum, amely hasonlóan kiemelt hangsúlyt helyez a logisztikai ágazat nemzetgazdasági pozíciójának, valamint a hazai vállalkozások (különösen kkv-k) versenyképességének a javítására.
Mindezeket a célokat részint szabályozási, részint fiskális, részint pedig közpolitikai, gazdaságdiplomáciai eszközökkel kívánják elérni. Az előbbiek sorában az adminisztratív terhek csökkentésétől kezdve (például az egyablakos/egymegállásos rendszerek, egységes közlekedési okmányok bevezetése) a zöld áruszállítási folyosók kialakításán át a különféle adók áttekintéséig számos területen látnak feladatot. A támogatáspolitikában nagy szerepet szánnak az uniós társfinanszírozásos pályázatoknak, a PPP-nek, illetve a külföldi logisztikai beruházókat egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatásokkal is ösztönöznék.
Kidolgoztak egyébként egy úgynevezett zászlóshajó projektet, s külön is foglalkoznak a záhonyi komplex gazdaságfejlesztési programmal. Az előbbi keretében a kerítésen belüli fejlesztéseket kiegészítő jellegű és idővel csökkenő mértékű, objektív és átlátható ösztönzőkkel támogatnák (pályázati úton), olyan esetekben, amikor például piaci kudarcot korrigálnak, amikor nagyberuházások valósulnak meg, vagy elősegítik (elsősorban kkv-knál) a logisztikai outsourcingot. Emellett az üzleti és állami feladatot egyaránt jelentő közforgalmú logisztikai csomópontok fejlesztéséhez (összekötő-csatlakozó vasúti pálya, útcsatlakozás, kikötői alap-infrastruktúra) nagyobb pályázati támogatást kínálnának. A záhonyi projekt pedig ipari és logisztikai területek létrehozását, a kkv-k támogatását, a térségi infrastruktúra, a közép-, a felsőfokú képzés és az átképzés fejlesztését tartalmazza, valamint egy komplex marketing- és gazdaságprogramot és közlekedésdiplomáciai elemeket. NVZs
Logisztika Magyarországon
Az ágazat állítja elő a GDP 4-5 százalékát.2006-ban a szállítás, posta, távközlés ágazatban a logisztikához kapcsolódó alágazatokban 13,7 ezer társas és 16,6 ezer egyéni vállalkozást regisztráltak.
A szektor összes árbevétele 2006-ban 1800–2200 milliárd forint volt.
A szektor által foglalkoztatottak száma 2006 végén 100-150 ezer volt.
A vállalkozások mintegy 80 százaléka fuvarozó, s közel 10 százaléka szállítmányozó, illetve 6 százalék futárpostai tevékenységet végző.
A legnagyobb magyar tulajdonú vállalkozások között van a Magyar Posta Zrt., a Waberer’s és a Masped csoport.
A legjelentősebb külföldi befektetők között van például, az osztrák Hödlmayr és a német DPWN.
Még ritka a magasabb hozzáadott értéket képviselő centrum, mint amilyen a National Instrumentsé Debrecenben vagy a General Electricé Nagykanizsán.
2006-ban a szállítás, posta, távközlés ágazatban a logisztikához kapcsolódó alágazatokban 13,7 ezer társas és 16,6 ezer egyéni vállalkozást regisztráltak.
A szektor összes árbevétele 2006-ban 1800–2200 milliárd forint volt.
A szektor által foglalkoztatottak száma 2006 végén 100-150 ezer volt.
A vállalkozások mintegy 80 százaléka fuvarozó, s közel 10 százaléka szállítmányozó, illetve 6 százalék futárpostai tevékenységet végző.
A legnagyobb magyar tulajdonú vállalkozások között van a Magyar Posta Zrt., a Waberer’s és a Masped csoport.
A legjelentősebb külföldi befektetők között van például, az osztrák Hödlmayr és a német DPWN.
Még ritka a magasabb hozzáadott értéket képviselő centrum, mint amilyen a National Instrumentsé Debrecenben vagy a General Electricé Nagykanizsán. Nemzetközi összehasonlításban A Világbank Logistics Perception Indexében Magyarország 2006-ban a 35. volt; 2010-ben a 30–33., 2013-ban a 26–30. helyet szeretné elérni.
A logisztikai szolgáltatók GDP-hozzájárulása 2006-ban 5,4 százalék volt, ezt 2010-re 6,10–6,60, 2013-ra 7,30–8,00 százalékra szeretnék növelni.
A logisztikai központok létrehozási feltételeinek országrangsorában (Cushman & Wakefield Healey & Baker) Magyarország 2005-ben a 7. volt, 2011-re két, 2013-ra újabb egy pozíciót szeretne javítani.-->
