Márciusban újabb Bábolna-tender
Már márciusban meghirdetheti a Bábolna Zrt. privatizációs pályázatát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., ha addigra sikerül értékesíteni az állami tulajdonú társaság szendrői és kerteskői gazdaságát – tudta meg lapunk. E két utóbbi egység előzetes eladását kormányhatározat írja elő annak érdekében, hogy a Bábolna Zrt.-t tisztán növénytermelési profilú cégként lehessen magánosítani.
Az MNV a közelmúltban újra kiírta a szendrői és a kerteskői gazdaság nyilvános, egyfordulós pályázatát, mivel a két üzem tavaly háromszori eladási kísérlet ellenére sem kelt el. Az értékesítés érdeklődés hiányában hiúsult meg, egyes ajánlatokat pedig az alacsony ár és a vagyonvesztési kockázat miatt kellett elutasítani. A szendrői gazdaság 5,5 ezer hektár állami szántót és legelőt művel, illetve takarmányt gyárt és juhokat tenyészt. A kerteskői egység 484 hektár területet használ és lótartással foglalkozik.
A nemzeti vagyonkezelő a gazdaságok eszközvagyonát a hozzájuk tartozó földekkel együtt kívánja értékesíteni. A vagyonelemekre és a területekre külön-külön is lehet pályázni, de a kiírási feltételek szerint a jelentkezőknek mind az eszközvagyonra, mind a földekre érvényes ajánlatot kell benyújtaniuk. Az 5,5 ezer hektáros szendrői területet az MNV mintegy egymilliárd forintos minimáláron hirdette meg, és ez 180 ezer forintos átlagárnak felel meg. A 484 hektárnyi kerteskői termőföldért legalább 192 millió forintot kellene fizetni. Az eszközvagyonra a pályázóktól vár ajánlatokat az MNV.
Az érdeklődőknek az ajánlatokat februárban kell benyújtaniuk. A vagyonkezelő a tendert a hónap végére le is kívánja zárni, így március elején eredményt hirdethet. Ha a pályázatok eredményesek lesznek, az MNV kiírhatja a Bábolna Zrt. részvénycsomagjának nyilvános értékesítési tenderét is. E cég 4,8-5 ezer hektárral, vagyis korábbi méreténél jóval kisebb területettel vehet részt a privatizációban. Ugyanakkor a társaság által ma művelt földek továbbra is állami tulajdonban maradnak, mivel a kormány határozata itt a bérleti idő meghosszabbítását írja elő. Mint ismert, a bábolnai vállalat sokáig a hazai agrárgazdaság „zászlóshajójának” számított több mint 20 ezer hektár művelt területtel és 40 milliárd forintot meghaladó éves árbevétellel.
A társaságot azért kellett „lecsupaszítani”, mert számos tevékenysége veszteséget termelt. Szakértők szerint a cég – tisztán növénytermelőként – életképes maradhat. A befektetők számára vonzók lehetnek az uniós földalapú támogatások is, amelyeket a céghez tartozó területek után kaphatnak. A vállalat – a magas gabonaárak ellenére – veszteséges évet zárhatott 2007-ben, főként a gazdálkodást sújtó aszály miatt. HL
