Mi lesz, ha megjelenik az Aldi? Elemzés a hazai diszkontpiacról
1. Mennyire telített ma a diszkont láncok piaca Magyarországon?
- Nincs olyan mérőszám, amely egy piacon a diszkontok optimális számát mutatja. Egyik országban sok diszkont jut 100 ezer lakosra, a másikban kevés. A magyar fogyasztókon és vásárlási szokásaikon múlik, mennyire kedvelik meg a diszkontot, és ennek megfelelően a diszkont láncoknak mennyire érdemes terjeszkedniük.
Az utóbbi években, a Lidl piacra lépése óta újra felgyorsult a diszkontok terjeszkedése Magyarországon. Ahogyan nyíltak az új diszkontok, úgy nőtt a bolttípusban a tranzakciók, azaz vásárlások száma is. Azon kívül egyre többen költötték el pénzük legnagyobb részét napi fogyasztási cikkre diszkontokban. Hűséges vásárlóik költése is nagyobb lett, ahogyan az egy boltra eső forgalom is. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen Kiskereskedelmi Indexe.
A fogyasztók fogékonyságát a diszkontokra a vásárlási szokások és a boltválasztás tényezői határozzák meg. Kérdés, hogy ez a szűk választékot alacsony áron kínáló bolttípus mennyire tudja befolyásolni, esetleg megváltoztatni az eddig kialakult vásárlási szokásokat.
A Nielsen legutóbbi fogyasztói felmérése szerint a magyar vásárlók számára elsők között szerepel a megfelelő választék, amelyhez hozzátartozik a könnyen áttekinthető és vonzó termékkihelyezés is. A vevők szeretik a kényelmet; egy üzletben megtalálni mindent, amire szükségük van, a készlethiány pedig zavarja őket.
Fontos a kényelem is: a magyar fogyasztók többsége olyan helyen szeret vásárolni, ahol kényelmesen, egyszerűen megtalálja a számára szükséges árucikkeket. Értékeli a személyzet által nyújtott szolgáltatásokat, valamint a gyorsaságot a pénztárnál.
Kulcs tényező az árazás, illetve a kedvező ár/érték arány. A vásárlók elvárják, hogy egy üzletben a pénzükért cserében értéket kapjanak. A jó bolti akciók, promóciók és a saját márkás termékek segíthetik a bolttal kapcsolatos percepciókat abba az irányba terelni, hogy a vevők előnyös ár/érték viszonyt érzékeljenek.
Ugyanakkor ide tartozik a minőségi termékek köre. Itt a vevők nagy része nem csak a minőségi termékek jelenlétét várja el, például friss áruból vagy készételekből, hanem fontos a számára megfelelő választék is a magas minőségű árucikkekből.
Végül legkevésbé döntő tényező a boltválasztásnál a megközelíthetőség, a lakóhelyhez való közelség. Ebből a szempontból hozzáadott értéket képviselhet a hosszú nyitva tartás, mert fokozhatja a kényelmes, könnyű megközelíthetőség érzetét.
2. Egy új diszkontlánc megjelenésekor általában más diszkont cégektől vonz vásárlókat vagy esetleg egyéb boltfajtáktól (hiperek, kisboltok stb.) is?
- Egy diszkontlánc kevésbé befolyásolja a piacot, mint a teljes diszkont csatorna. A diszkontok terjedése nyomán eddig a hagyományos, 400 négyzetméteres és kisebb üzletek piaci részesedése csökkent.
Különösen az élelmiszerek magyarországi kiskereskedelmében játszanak egyre nagyobb szerepet a hazai diszkont láncok. Tavaly már 18 százalékkal részesedtek a forgalomból, szemben a tavalyelőtti 17 százalékkal. A Nielsen adatai szerint az utóbbi négy évben évente egy százalékkal emelkedett ez a mutató, a Nielsen által mért 90 élelmiszer kategória eladásainál.
Szintén évente 1 százalékponttal nőtt a diszkont piaci részesedése háztartási vegyiárunál és testápoló szernél. Múlt évben 11 százalékot ért el, míg tavalyelőtt 10 százalékot. Itt a Nielsen 60 kategória forgalmát méri.
3. Mennyire jellemző ma az élelmiszer-kereskedelem koncentrációja Magyarországon?
- Évek óta, folyamatosan koncentrálódik az élelmiszer-kereskedelem. A modern, 400 négyzetméternél nagyobb bolttípusok száma, illetve piaci részesedése növekszik. Idetartozik a hiper- és szupermarket, valamint a diszkont. A hagyományos, kisebb bolttípusok közül a 201-400 négyzetméteres egységek száma stagnált tavaly, az előző évhez képest. Piaci részesedésük azonban csökkenést mutat. Ugyanakkor tavaly a 200 négyzetméteres és kisebb üzletek száma is, piaci részesedése is kisebb lett, az előző évhez viszonyítva.
