Béren és adón kívüli juttatások
A korábbi évek szigorítása ellenére itthon is mind népszerűbbé válik a béren kívüli juttatások rendszere. Már a kisebb vállalkozásoknak is érdemes lehet ilyen eszközöket választani a munkavállalók jövedelmezésére és jutalmazására, mivel a cafeteria segítségével mérsékelhető vagy akár teljesen ki is kerülhető az amúgy jelentős adóteher. A 2008-as év többnyire kedvező módosításokat hozott a béren kívüli juttatások szabályozásában, az étkezési jegyek adómentes kerete például 20 százalékkal emelkedett – mutatott rá a Világgazdaság kérdésére Horváthné Szabó Beáta, a PricewaterhouseCoopers tanácsadó cég szakértője. Hozzátette: a munkáltatók számára jelentős könnyítés, hogy a korábbi évekkel szemben a béren kívüli juttatások adóját nem havonta, hanem csak az adóévet követő év májusában kell bevallani és befizetni. Tény ugyanakkor, hogy az év elejével nem nőtt az adómentes béren kívüli juttatások összértéke: az idén is marad a 2006. január 1-jén bevezetett és azóta nem módosított négyszázezer forintos korlát. A munkáltatók nagy része azonban nem éri el ezt a limitet a kifizetéseknél, és nem szabad elfelejteni, hogy e kereten felül is adhatók különböző juttatások – figyelmeztetett Horváthné Szabó Beáta.
Január 1-jével kissé módosult a munkáltatói hozzájárulások szabályozása is. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében az adómentességi limit a minimálbér 50 százaléka, akárcsak tavaly, ám az önkéntes kölcsönös egészségpénztáraknál ez az arány 20-ról 30 százalékra emelkedett. További fontos szabály, hogy a munkáltató által finanszírozott önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás (ideszámítva a tagdíj-hozzájárulásokat is), valamint az egészségpénztári tagdíj együttesen csak a mindenkori minimálbér mértékéig – ez évben havi 69 ezer forintig – adómentes. A magánszemélyeket érinti az a rendelkezés, amely szerint a tag a munkáltatói hozzájáruláson felül is fizethet be tagdíjat, amely után az idén 30 százalékos, maximálisan évi százezer forintos adókedvezmény illeti meg. A befizetett összegek után pénztári kedvezmény címén az adókedvezmény mértéke 120 ezer – a 2020 előtt nyugdíjazandók esetében 130 ezer, kétféle pénztári befizetéskor összesen 150 ezer – forint lehet.
Ezekhez hasonló módon működik év eleje óta a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény számára teljesített befizetés, akár a magánszemély, akár a munkáltató hozzájárulásáról van szó. Az adókedvezményekkel kapcsolatosan azonban fontos megemlíteni, hogy a maximális keret évi százezer forint lehet, de ezt csak évi 3,4 millió forintos bruttó jövedelemig lehet igénybe venni. Igaz, a kedvezmény e felett – csökkenő mértékben – még érvényesíthető, és csak 3,9 millió forintos jövedelemnél fogy el teljesen. A különböző pénztári befizetések mellett a keretbe beleszámítanak a tandíjjal, a közcélú adományokkal és a biztosításokkal kapcsolatos adókedvezmények is.
