Fokozódik a helyzet: görög hajókat ért támadás a Földközi-tengeren a nemzetközi „elosztó" közelében

Beazonosítatlan drónok támadtak meg kedden három görög felségjelű olajszállító tartályhajót a Fekete-tengeren, miközben az orosz partoknál található terminálon nyersolajat akartak felvenni. A támadásokra akkor került sor, amikor Kazahsztán olajtermelése, amelynek nagy részét szintén a fekete-tengeri terminálon keresztül exportálják, január elején összeomlott.

A Reuters tudósítása szerint még nem lehet tudni, hogy ki áll a keddi támadások mögött. A valószínűsített végrehajtó, Ukrajna egyelőre nem kommentálta az incidenst. A Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium, amely a tartályhajók rakományát felvevő terminált üzemelteti, szintén nem volt hajlandó kommentálni a támadást.

A hajók, két Suezmax típusú tanker és egy Aframax típusú tartályhajó a Juzsnyaja Ozerejevka terminál felé tartottak, ahol a nemzetközi piacokra szánt kazah nyersolaj körülbelül 80 százalékát rakják hajókra.

A híradások szerint a támadásoknak nem voltak sérültjei, és az első értékelés szerint a hajók fedélzeti szerkezetei csak kisebb károkat szenvedtek, teljes mértékben javíthatók. A dróncsapás következtében az egyik tankeren tűz ütött ki, de sikerült gyorsan eloltani. Mindhárom hajó továbbra is tengerképes az üzemeltető cégek tájékoztatása szerint.

Olyan hírek is felröppentek, hogy egy negyedik hajót is támadás ért, azonban ezt később cáfolták.

A fekete-tengeri tartályhajó-támadások miatt tovább emelkedhetnek a szállítási és biztosítási költségek azok számára, akik a Fekete-tengeren található orosz terminálokon szeretnének olajat rakodni.

Bedöntötte egy ázsiai ország olajtermelését a pusztító ukrán dróncsapás – Kijev új ellenlábast szerezhet magának

Nem a mostani az első támadás a térségben. Egy ukrán drón november 29-én Novorosszijszk közelében eltalálta a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium Juzsnyaja Ozerejevka olajterminálját, hogy megzavarja Kazahsztán és Oroszország olajértékesítését. A kazah kormány elítélte az ukrán támadást, és a hasonló műveletek befejezésére szólította fel Kijevet.

Kazahsztán a világ 12. legnagyobb olajtermelője, a támadás azonban igencsak érzékenyen érintette. Az ország olaj- és gázkondenzátum-termelése december 1–28. között 6 százalékkal csökkent a novemberi átlagos szinthez képest, miután napi 1,93 millió hordóra esett vissza. Ezen belül a Kazahsztán északnyugati részén, a Kaszpi-tenger északkeleti partján található Tengiz olajmező termelése december 1–28. között 10 százalékkal mérséklődött, napi 719 800 hordóra csökkent.

Év elején tovább romlott a helyzet, ugyanis Kazahsztánban az olaj- és gázkondenzátum-termelés január 1. és 12. között 35 százalékkal esett a decemberi átlaghoz képest is. A Reuters értesülései szerint a csökkenés elsősorban a fekete-tengeri terminálon keresztül történő export korlátozásainak tudható be.

Kazahsztán energiaügyi minisztériuma kedden közölte, hogy a Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium továbbra is egy kikötőhelyen keresztül exportálja az olajat.