BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kiderült, kinek köszönhető, hogy negyedszázad után megszületett a megállapodás az EU és a Mercosur között

Ébresztő az egyre nagyobb nyomást gyakorló Washingtonnak. Az EU és a Mercosur is új partnereket keres.

Az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) közötti megakereskedelmi megállapodás elemzők szerint azt jelentheti, hogy vannak határai az amerikai nyomásgyakorlásnak a régióban. Az európai és a latin-amerikai országok is új partnereket keresnek a vámháború miatt, és további megállapodások is várhatók.

Mercosur
Az európai gazdák nem kérnek a megállapodásból a Mercosur tagjaival / Fotó: AFP

Hiába tiltakoztak a gazdák, az uniós tagállamok többsége elfogadta a Mercosur-megállapodást, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a jövő héten ír alá Paraguayban. A szerződést azonban jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek.

Bár Franciaország változatlanul nemet mond, a kereskedelmi megállapodás az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért nem igényli a tagállamok ratifikálását.

A Mercosur is új partnereket keres

A Mercosur Latin-Amerika legnagyobb gazdaságait tömöríti: 

  • Brazíliát, 
  • Argentínát, 
  • Paraguayt 
  • és Uruguayt. 

Venezuela is a teljes jogú tagja volt 2016-ig, amikor a tagságát felfüggesztették, amiért nem teljesítette a kereskedelmi és emberi jogi előírásokat.

Moszkva figyelmeztet: a venezuelai orosz olaj Oroszországé

Az Oroszország tulajdonában lévő venezuelai olajvagyon „az ország törvényei, a nemzetközi jog és a kétoldalú szerződések értelmében” Oroszországé, és továbbra is működni fog az országban – közölte kedden közleményében a Roszarubezsnyefty. A vállalat a Reuters tudósítása szerint azt is tudatta, hogy továbbra is betartja a nemzetközi partnereivel szemben vállalt kötelezettségeit.
Oroszország régóta szoros kapcsolatot ápol Venezuelával, amely kiterjed az energetikai együttműködésre, a katonai kapcsolatokra és a magas szintű politikai kapcsolatokra, és Moszkva évek óta diplomáciailag támogatja Caracast.
Novemberben Venezuela nemzetgyűlése jóváhagyta a PDVSA állami vállalat és az orosz Roszarubezsnyefty leányvállalata közötti közös vállalkozások 15 éves meghosszabbítását, amelyek két olajmezőt működtetnek a dél-amerikai ország nyugati régiójában.

A régióban jelentősen csökkent az elmúlt években az Egyesült Államok befolyása, nőtt viszont Kínáé – olyannyira, hogy még Donald Trump legszorosabb latin-amerikai szövetségese, Javier Milei argentin elnök sem hajlandó szakítani Pekinggel.

Elemzők szerint ezek a kapcsolatok, ahogyan az európaiak is, csak erősödni fognak a jövőben. Sokan közülük úgy vélik, hogy éppen az amerikai erőfitogtatás adta meg az utolsó lökést ahhoz, hogy negyedszázadnyi próbálkozás után sikerrel záruljanak az EU és a Mercosur közötti szabadkereskedelmi tárgyalások.

Ha van valami, aminek ez az üzlet köszönhető, akkor az a nemzetközi kontextus: Trump vámháborúja, az ukrajnai konfliktus és a venezuelai események következménye

– mondta a Reutersnek Ignacio Bartesaghi, aki az évek során számos uruguayi kormány tanácsadójaként dolgozott.

Latin-Amerika kiáll a nemzetközi jog mellett

Nicolás Maduro venezuelai elnök elfogása és az ország irányításának az „átvétele” csak az utolsó lépés volt. Trump tavaly a pénzügyi támogatás megvonásával fenyegette Hondurast, ha nem a konzervatív jelölt nyeri az elnökválasztást, és Milei választási győzelméhez kötötte az országnak nyújtandó segélycsomagot is. Brazíliára pedig 50 százalékos vámokat vetett ki Jair Bolsonaro perbe fogása miatt.

A gazdák nem adják fel / Fotó: AFP

Trump úgy véli, hogy „nincs szüksége a nemzetközi jogra”, de úgy tűnik, Latin-Amerikában kevesen értenek egyet vele. Pablo Quirno argentin külügyminiszter „a tiszta szabályok és a szabadság” győzelmeként értékelte az EU és a Mercosur közötti megállapodást.

Egy, a brazil elnökhöz közel álló, névtelenséget kérő forrás pedig úgy fogalmazott, hogy az egyezmény „egy lélegzetnyi friss levegő” volt „az elmúlt évtizedeknek a multilateralizmus szempontjából legszégyenteljesebb és negatív értelemben legkritikusabb hetében”.

Jöhetnek az újabb megállapodások

Welber Barral volt brazil kereskedelmi miniszter szerint a megállapodás az EU-val ráadásul arra késztetheti a Mercosurt, hogy hasonló egyezményeket kössön Kanadával és az Egyesült Arab Emírségekkel is.

Ursula von der Leyen aláírhatja a megállapodást /Fotó: AFP

„Az országok olyan regionális szabályokat akarnak létrehozni, amelyek betarthatók, így nem függnek majd a Trump által hiteltelenített Kereskedelmi Világszervezettől ” – mondta Barral.

A brit hírügynökség emlékeztetett, hogy 

az EU és a Mercosur közötti megállapodás csak egy a sok közül,

amelyeket olyan országok tárgyalnak és írnak alá, amelyeket a Trump-kormány magas vámokkal sújtott, mint például Indonézia kereskedelmi megállapodása az európai blokkkal, valamint a Japán, Dél-Korea és Kína közötti megállapodás a regionális kereskedelem növeléséről.

„Az Európa és Dél-Amerika közötti megállapodás azt mutatja, hogy sok ország meg akarja erősíteni a globális normákat – mondta Margaret Myers, az Inter-American Dialogue ázsiai és latin-amerikai programjának igazgatója. – Miközben az Egyesült Államok szakít a status quóval, úgy tűnik, hogy Latin-Amerika egyes részei fenntartják. Ez ébresztő az Egyesült Államok számára” – hangsúlyozta.

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.