Dinamikus fejlődés
A logisztika az elmúlt évtizedben a globális gazdaság legfontosabb összetevői közé került, s minden előrejelzés szerint további dinamikus fejlődés előtt áll. A hazai logisztikai piac kilátásai, Magyarország regionális szerepe évek óta központi témát képez, de a logisztika egyes területein várható tendenciák, az egymást erősítő-gyengítő tényezők szerepe háttérbe szorult.
Milyen változásokra számíthatunk az elkövetkező években a logisztika egyes területein? Melyek az átrendeződés legfontosabb mozgatórugói a légi, tengeri, közúti szállítmányozás és a raktárlogisztika területén? Milyen új szabályozási elemekkel kell számolnunk 2008– 2009 során? Erre és ehhez hasonló kérdésekre ad választ a DHL Global Forwarding, a DHL Exel Supply Chain és a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság által közösen szervezett logisztikai konferencia (március 19., Ramada Plaza Hotel), amelynek középpontjában az árszínvonalat, földrajzi lefedettséget, technológiai alkalmazásokat meghatározó tényezők szerepének alakulása áll.
A rendezvény előzeteseként szakembereket kérdeztünk, hogy milyen várakozással tekintenek saját területük alakulására az elkövetkező évek során.
Vélemény
Déri András. Az MLBKT ügyvezető alelnöke (logisztikai piac). „A 2007-es év fordulatot hozott a magyar logisztikai szakmában azzal, hogy a Logisztikai Egyeztető Fórum elfogadta a Nemzeti Logisztikai Stratégia című dokumentumot, és sikerült felkeltenie a döntéshozók figyelmét a logisztika fontosságára és végrehajtására. Ennek következménye a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) számára készített logisztikai Zászlóshajó program, illetve a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) által kidolgozott magyar logisztikai stratégia. A legfontosabbnak azt tartom, hogy létrejöjjön, működjön és érzékelhetővé váljon a versenyszféra, a szakmai civilszervezetek és a döntéshozók közötti folyamatos, rendszeres, átfogó és hosszú távú együttműködés a stratégia megvalósítására, részstratégiák és akcióprogramok kidolgozására. Az idő most a legnagyobb ellenfél.”Dés Tamás. A M.I.T. Systems Kft. ügyvezető igazgatója (információtechnológiai piac). „Az informatikával szemben támasztott elvárások folyamatosan nőnek, a felhasználók komplex és esetenként globális megoldásokat keresnek az adott cégre, termékre vonatkozó speciális tényezők figyelembevételével, amelyek egyaránt tartalmazzák a már bevált szabványos eljárásokat és az új technológiákat. Az uniós jogszabályok különösen az FMCG-szektorban kötelezik a gyártókat, raktározókat, forgalmazókat a termék életkorának figyelésére, illetve a tartós azonosítók használatára, a szavatossági idő ellenőrzését biztosítandó (az áru gyártásától a fogyasztásig). Egyre jobban előtérbe kerül az üzemi költségek csökkentése, illetve az optimális kapacitáskihasználást célzó informatikai megoldások használata.”
Paulicska Gyöngyi. Az Air France-KLM Cargo (Magyarország, Csehország) kereskedelmi vezetője (légi szállítmányozási piac). „A légi forgalom számára komoly kihívást jelent a világgazdaság bővülési ütemének lassulása és az üzemanyagárak világpiaci növekedése, s ez kiélesedett versenyhelyzettel és csökkenő piaci árakkal párosul. A kihívásokra fontos megoldás a légitársaságok költséghatékonyságának növelése belső szervezeti és operációs szinergiákon keresztül. A szakmai fejlődés elengedhetetlen tényezője az ügyfélközpontúság és a piaci közelség. A gyártó-szállítmányozó-légitársaság között kialakuló szoros kapcsolat és kommunikáció lehetőséget teremt új megoldásokra és azok által a teljes szállítási folyamat során megvalósítható költségcsökkentésre. Magyarország kedvező földrajzi elhelyezkedése és a környező országok potenciális gazdasági növekedése folyamatos lehetőség annak logisztikai központtá válására. Nyugat-Európa domináló szerepe, illetve a Ferihegyi repülőtér korlátozott kapacitása és bővülési nehézségei hátráltatják a szükséges dinamikus fejlődési folyamatot. A jelenlegi helyzethez alkalmazkodva nagyon fontosnak látjuk a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb légi és közúti kapcsolat kialakítását a helyi piac és elosztó központjaink között.”
Póti Miklós. A DHL Global Forwarding regionális tengeri szállítmányozási igazgatója (tengeri szállítmányozási piac). „A régió tekintetében a kelet-közép-európai országoknál évi 8-10 százalékos növekedésre számítok, különös tekintettel Csehországra, Magyarországra, Szlovéniára és Lengyelországra. A hazánktól keletebbre eső területeken – a Balkán és a Fekete-tenger zónája – 10 százalék feletti növekedés prognosztizálható. Szlovákiában a fejlődés fő motorja a járműgyártás, míg a Balkán és Fekete-tenger körüli országokban a fogyasztói termékek importja mozdítja a statisztikát, az exportot illetően számottevő emelkedés nem várható. A kikötők tekintetében mindenképp átrendeződéssel kell számolni, a koperi forgalom növekedése 2-3 éven belül meghaladja a kapacitásbővülés lehetőségeit, ezért az árutulajdonosok érdeklődésének homlokterébe kerül Trieszt az Adrián. Az északi kikötők forgalma stagnál, ezzel szemben nagyobb szerepet kap a közeljövőben az Adria és esetleg a Fekete-tenger. A szállítmányozói szektornak kihívást hozhat a transzszibériai vasút esetleges újjászületése.”
Somogyi Attila. Az SSI Schaefer Kft. ügyvezető igazgatója (raktártechnológiai piac). „Véleményem szerint a magyarországi raktártechnikai piacon a még alacsony munkaerőköltségek miatt az igazán modern technológiákra nincs meg a fizetőképes kereslet. Az elkövetkező évek során a szolgáltatások minőségi és sebességi elvárásainak szigorodása, illetve a növekvő bér- és járulékos költségek következtében a cégek kénytelenek lesznek a félig vagy teljesen automatizált technológiák irányába elmozdulni.”
Dés Tamás. A M.I.T. Systems Kft. ügyvezető igazgatója (információtechnológiai piac). „Az informatikával szemben támasztott elvárások folyamatosan nőnek, a felhasználók komplex és esetenként globális megoldásokat keresnek az adott cégre, termékre vonatkozó speciális tényezők figyelembevételével, amelyek egyaránt tartalmazzák a már bevált szabványos eljárásokat és az új technológiákat. Az uniós jogszabályok különösen az FMCG-szektorban kötelezik a gyártókat, raktározókat, forgalmazókat a termék életkorának figyelésére, illetve a tartós azonosítók használatára, a szavatossági idő ellenőrzését biztosítandó (az áru gyártásától a fogyasztásig). Egyre jobban előtérbe kerül az üzemi költségek csökkentése, illetve az optimális kapacitáskihasználást célzó informatikai megoldások használata.”
Paulicska Gyöngyi. Az Air France-KLM Cargo (Magyarország, Csehország) kereskedelmi vezetője (légi szállítmányozási piac). „A légi forgalom számára komoly kihívást jelent a világgazdaság bővülési ütemének lassulása és az üzemanyagárak világpiaci növekedése, s ez kiélesedett versenyhelyzettel és csökkenő piaci árakkal párosul. A kihívásokra fontos megoldás a légitársaságok költséghatékonyságának növelése belső szervezeti és operációs szinergiákon keresztül. A szakmai fejlődés elengedhetetlen tényezője az ügyfélközpontúság és a piaci közelség. A gyártó-szállítmányozó-légitársaság között kialakuló szoros kapcsolat és kommunikáció lehetőséget teremt új megoldásokra és azok által a teljes szállítási folyamat során megvalósítható költségcsökkentésre. Magyarország kedvező földrajzi elhelyezkedése és a környező országok potenciális gazdasági növekedése folyamatos lehetőség annak logisztikai központtá válására. Nyugat-Európa domináló szerepe, illetve a Ferihegyi repülőtér korlátozott kapacitása és bővülési nehézségei hátráltatják a szükséges dinamikus fejlődési folyamatot. A jelenlegi helyzethez alkalmazkodva nagyon fontosnak látjuk a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb légi és közúti kapcsolat kialakítását a helyi piac és elosztó központjaink között.”
Póti Miklós. A DHL Global Forwarding regionális tengeri szállítmányozási igazgatója (tengeri szállítmányozási piac). „A régió tekintetében a kelet-közép-európai országoknál évi 8-10 százalékos növekedésre számítok, különös tekintettel Csehországra, Magyarországra, Szlovéniára és Lengyelországra. A hazánktól keletebbre eső területeken – a Balkán és a Fekete-tenger zónája – 10 százalék feletti növekedés prognosztizálható. Szlovákiában a fejlődés fő motorja a járműgyártás, míg a Balkán és Fekete-tenger körüli országokban a fogyasztói termékek importja mozdítja a statisztikát, az exportot illetően számottevő emelkedés nem várható. A kikötők tekintetében mindenképp átrendeződéssel kell számolni, a koperi forgalom növekedése 2-3 éven belül meghaladja a kapacitásbővülés lehetőségeit, ezért az árutulajdonosok érdeklődésének homlokterébe kerül Trieszt az Adrián. Az északi kikötők forgalma stagnál, ezzel szemben nagyobb szerepet kap a közeljövőben az Adria és esetleg a Fekete-tenger. A szállítmányozói szektornak kihívást hozhat a transzszibériai vasút esetleges újjászületése.”
Somogyi Attila. Az SSI Schaefer Kft. ügyvezető igazgatója (raktártechnológiai piac). „Véleményem szerint a magyarországi raktártechnikai piacon a még alacsony munkaerőköltségek miatt az igazán modern technológiákra nincs meg a fizetőképes kereslet. Az elkövetkező évek során a szolgáltatások minőségi és sebességi elvárásainak szigorodása, illetve a növekvő bér- és járulékos költségek következtében a cégek kénytelenek lesznek a félig vagy teljesen automatizált technológiák irányába elmozdulni.”-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.