Finisben a logisztikai stratégia

A logisztika az elmúlt évtizedben a globális gazdaság legfontosabb összetevői közé került, és minden előrejelzés szerint további dinamikus fejlődés előtt áll. A terület komplexitása, GDP-beli súlya, a versenyképességet meghatározó jellege tette szükségessé egy kormányzati szintű, megalapozó jellegű, középtávú (2007–13), tematikus szakstratégia megalkotását; ez a dokumentum a kormány logisztikával kapcsolatos átfogó fejlesztési irányait, céljait foglalja össze. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) a közlekedésfejlesztéssel összhangban, külön stratégiaként tavaly kezdte meg a magyar logisztikai stratégia (MLS) kidolgozását, ebbe szakmai szervezeteket is bevont. A logisztikát világszerte általában a közlekedéspolitika (áruszállítás) részstratégiájaként kezelik, amelyet az EU áruszállítási logisztikai cselekvési terve vagy a készülő német logisztikai mesterterv is mutat. Ezzel szemben az MLS a magyar egységes közlekedési stratégiával (EKFS) horizontális viszonyban áll, a területet elsősorban gazdaságfejlesztési szempontból közelíti meg.

A stratégia tervezetét – amelyet a GKM a honlapján tett közzé – február 15-ig lehetett véleményezni. Átdolgozásakor a szaktárca a határidőre beérkezett javaslatokat veszi majd figyelembe, és márciusban szóbeli egyeztetést is tervez a stratégiáról az érdemi észrevételeket beküldők meghívásával. A tervek szerint a GKM áprilisban nyújtja be a kormány-előterjesztést, ennek elfogadása 2008 közepére várható.

A kelet-közép-európai régióban a gyorsan bővülő és javuló minőségű közlekedési infrastruktúra (elsősorban az autópálya-hálózat), a külföldi termelői beruházások hatására elmozdulás érezhető a tőkeintenzív raktározás, disztribúció és a magasabb hozzáadott értékű logisztikai tevékenységek felé, megjelentek az első európai jelentőségű disztribúciós centrumok (például a National Instruments Debrecenben, a General Electric Nagykanizsán). Az EU-bővítés nyomán a közösség disztribúciós középpontja is a térséget közelíti, az egykori holland–belga, majd német területekről a német–osztrák– cseh hármas határ térségébe helyeződik át. A logisztikai szolgáltatók hazánkban a GDP 4-5 százalékát állítják elő. Az alapáras bruttó hozzáadott érték növekedési üteme a szállítás és kiegészítő szolgáltatások szektorban kettős könyvvitelt végző társas vállalkozások között a 2001–05-ös időszakban két számjegyű volt.

A logisztikára viszonylag kevés nem mikro- vagy makrojellegű összehasonlító mutató létezik. Ezek egyike a Világbank által kidolgozott, számos dimenzió (például közlekedési infra-

struktúra, vám, szállítási költségek) alapján a logisztikai versenyképességet mérő Logistics Perception Index (LPI), amelyben Magyarország régiós versenytársait megelőzve a 35. volt 2006-ban. Jó ország-összehasonlító még a Cushman & Wakefield Healey & Baker tanácsadó kétévente kiadott Európai logisztikai jelentése, ebben az ilyen központok létrehozási feltételei alapján készített országrangsor található. Itt Magyarország pozíciója ugyan folyamatosan javul, de régiós versenytársaink megelőznek minket. Cseh- és Lengyelország előttünk áll.

A MLS helyzetelemzése során a hazai logisztikát döntően meghatározó három fő tényezőcsoportra (pillérre) – szabályozási és intézményi környezet, logisztikai erőforrások, nemzetközi logisztikai kapcsolatok – alapozott. A feltárt erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek (SWOT) figyelembevételével, a logisztikai szakmai szervezetek bevonásával a GKM azt a stratégiai célt tűzte ki, hogy 2013-ra Magyarország a kelet-közép-európai térség egyik logisztikai szolgáltató központja, egyben interkontinentális cargo hubja legyen. A stratégiai célt hat átfogó (megkerülhetetlen tranzit, a hinterland szerep erősítése; a tranzitforgalom menedzsmentje; versenyképes, magas hozzáadott értékű logisztikai szolgáltatások nyújtása; korszerű technológia használata; korszerű közlekedési alágazati munkamegosztás; a logisztikaintenzív ágazatok ösztönzése), valamint két horizontális (negatív externáliák csökkentése, versenyképesség) cél támogatja.

Ezek teljesülését 18, évente mérendő indikátor követi nyomon. Közülük három kiemelt jelentőségű. Egyrészt a Világbank LPI-je. Ez alapján a GKM 2010-re a 30–33., 2013-ra a 26–30. helyet tervezi Magyarország számára elérni. Másrészt a logisztikai szolgáltatók hozzáadottérték-hozzájárulása. Ez 2006-ban 5,40 százalék volt, amelyet 2010-re 6,10–6,60, 2013-ra 7,30–8,00 százalékra terveznek növelni. Harmadrészt a logisztikai központok létrehozási feltételeinek országrangsorában hazánk 2005-ben a 7. volt. A szaktárca 2011-re két, 2013-ra pedig újabb egy pozíciót szeretne javítani.

A stratégia által meghatározott beavatkozások megtervezéséhez és megvalósításához a következő beavatkozási elveket tűzték ki. A versenyképes logisztikai szolgáltatási csomagok fejlesztése és működtetése alapvetően az üzleti szféra feladata, az államnak ezen a területen támogató, szabályozó funkciót kell betöltenie. Tematikus jellege ellenére a stratégia átfedésmentességre törekszik azokkal a területekkel, amelyeknek külön stratégiájuk van és a logisztikai vetületük nem meghatározó. Az EU-s és a hazai dokumentumokkal való illeszkedés biztosítása, továbbá a meglévő támogatási eszközök integrálása egy koherens, logisztikai szempontú rendszerbe.

A kitűzött célok elérését alapvetően három eszközcsoport segíti, 2007–13 között együttesen mintegy 150 milliárd forint forrással. Egyrészt szabályozási eszközök (Logisztikára hangolva); ezek legfontosabb elemei a vámszabályozást (AEO, e-vám), az infrastruktúra-árazást, a közterheket (adó, járulék, illeték) érintik. Másrészt fiskális (támogatási) eszközök az uniós támogatásokat, az államilag dotált eszközöket és a beruházás (FDI) ösztönzését foglalják magukban. Harmadrészt pedig közpolitikai, diplomáciai eszközök (közlekedés-logisztikai diplomácia, külpolitika, közösségi szakpolitika, országmarketing).

Az MLS-hez átfogó intézkedési terv, illetve akcióterv nem készül, mivel a stratégia egyes részterületeinek külön-külön vannak eltérő jellegű, az adott részterületet átfogó, elfogadott intézkedési tervei, akciótervei, amelyek a végrehajtás számára együttesen nyújtanak alapot. A stratégia megvalósításának a monitoringját nyilvános éves jelentések, 2010-es közbenső és 2015-ös utólagos értékelés biztosítja. Az éves jelentések egységes struktúrában tartalmazzák a szektor helyzetét és a stratégia megvalósulásának átfogó értékelését az indikátorok, esetleges szakértői elemzések és nemzetközi benchmarkok segítségével. A közbenső értékelés a felülvizsgálat megalapozását, az utólagos pedig az ágazatra gyakorolt hatások felmérését tartalmazza. Az MLS végrehajtását a félévente ülésező logisztikai monitoringbizottság ellenőrzi, ennek tagjai a stratégia végrehajtásában érintett minisztériumok (MeH, GKM, FVM, PM, ÖTM–NFÜ, OKM), illetve a Logisztikai Egyeztető Fórum. MK

A logisztikai szolgáltatók hozzáadottérték-hozzájárulásánál: a 2006. évi 5,40 százalék 2010-re 6,10–6,60, 2013-ra 7,30–8,00 százalékra növelése.

A logisztikai központok létrehozási feltételeinek országrangsoránál: a 2005. évi 7. után 2011-re két, 2013-ra újabb egy pozíció javítása.

A logisztikai szolgáltatók hozzáadottérték-hozzájárulásánál: a 2006. évi 5,40 százalék 2010-re 6,10–6,60, 2013-ra 7,30–8,00 százalékra növelése.

A logisztikai központok létrehozási feltételeinek országrangsoránál: a 2005. évi 7. után 2011-re két, 2013-ra újabb egy pozíció javítása. A célok elérését segítő eszközcsoportok* Szabályozási eszközök (Logisztikára hangolva), amelyek legfontosabb elemei a vámszabályozást (AEO, e-vám), az infrastruktúra-árazást, a közterheket (adó, járulék, illeték) érintik.

Fiskális (támogatási) eszközök az uniós támogatásokat, az államilag dotált eszközöket és a beruházás (FDI) ösztönzését foglalják magukban.

Közpolitikai, diplomáciai eszközök (közlekedés-logisztikai diplomácia, külpolitika, közösségi szakpolitika, országmarketing).

* Együttes forrásuk 2007–13 között mintegy 150 milliárd forint. Rangsor Forrás: Világbank

(2006-os LPI* és országok)

Sorrend LPI-érték

1. Szingapúr 4,19

2. Hollandia 4,18

3. Németország 4,10

4. Svédország 4,08

5. Ausztria 4,06

6. Japán 4,02

7. Svájc 4,02

8. Hongkong 4,00

9. Nagy-Britannia 3,99

10. Kanada 3,92

…

35. Magyarország 3,15

37. Szlovénia 3,14

38. Csehország 3,13

40. Lengyelország 3,04

50. Szlovákia 2,92

51. Románia 2,91

55. Bulgária 2,87

* Logistics Perception Index (LPI), amely egyfajta logisztikai versenyképességi mutató.-->