OMV–Mol kontra Gazprom

„Biztosan olyan közép-európai tényező jönne létre az OMV és a Mol fúziójával, amelynek a mostani két cégénél jóval nagyobb tárgyalási esélye lenne a Gazprommal szemben” – reagáltak lapunknak az orosz társasághoz közeli forrásból az OMV elnök-vezérigazgatójának nyilatkozatára. Wolfgang Ruttenstorfer azt hangsúlyozta a Timesnak, hogy a Gazprom terjeszkedésével szembeni védekezés eszköze lenne az osztrák cég és a Mol egyesülése. Forrásunk szerint ismert, hogy a Gazprom az érvényre juttatható szinergiák miatt maga is szívesebben dolgozik nagy partnerekkel. Ez áll a német és a francia cégek oroszországi sikerei mögött is. Úgy vélte: a Mol–OMV egyesüléssel megoldható lenne a térségben működő három finomító működésének optimalizálása. Schwechat, Százhalombatta és Pozsony kapacitása ugyanis együtt sok a térségnek, a fölös kapacitások fenntartását pedig a fogyasztók fizetik meg. Korábban a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt azt mondta a manager magazinnak, hogy az esetleges egyesüléskor a rosszabb hatékonyságú schwechati létesítményt kellene bezárni, de nem a többletkapacitások, hanem a kialakuló piaci dominancia miatt.

„Az egyesüléssel megvalósuló iparági koncentráció visszafordíthatatlanul korlátozná a közép-európai olaj- és gázpiaci versenyt” – írta a napokban az európai olajkereskedők szövetsége (UPEI) az Európai Bizottságnak (EB). Sok helyi piacról kiszorulnának a versenytársak, ez viszont áremelkedéshez vezet.

A két cég kapcsolata tegnap más okból is a figyelem középpontjába került. Ismertté vált az EB (már korábban megszülett) válasza a Molon belüli 10 százalékos szavazati korlátról. Egyértelműen államinak minősítette a lépést, amelyet a magyar társaság vezetése részvényeseinek mond, hiszen az állam nem külső beavatkozóként, hanem közel 100 százalékos tulajdonosként tette meg. Az OMV sürgeti a korlát eltörlését, hiszen akadályozza, hogy mintegy 20 százalékos tulajdonhányadának megfelelő arányban befolyásolja a Molnál születő döntéseket, mindenekelőtt az osztrák cég fúziós közeledésének elfogadását.

Érdeklődésünkre a Molnál nem kívántak nyilatkozni az ügyben, hiszen maga a bizottsági választ megfogalmazott Charles McCreevy is elismerte, hogy több uniós tagállamban is fennmaradt a magyar vállalatéhoz hasonló, 10 százalékos szavazati korlát. A bizottság csak akkor lép fel egy tagország ellen, ha az megsérti az uniós szerződést, ilyen most nem történt. Ellenben tavaly november 14-én a bizottság figyelmeztette a magyarországi hatóságokat, hogy a Mol eladását megnehezítő, lex Mol néven elhíresült törvény akadályozza a tőke szabad mozgását és az alapítók jogának érvényre juttatását. A magyar választ a figyelmeztetésre még vizsgálják.