Ázsia nyersolajigénye napi 20 millió hordóval lesz nagyobb 2030-ra
Ali Naimi szerint ez az addigi világkereslet-növekedés mintegy 60 százalékának felel majd meg. (A mostani napi világigény 86-87 millió hordó körül van.)
Naimi úgy látja, hogy a kereslet növekedésének 80 százalékát a közel-keleti országoknak kell majd kielégíteniük.
A miniszter úgy becsülte, hogy a növekvő ázsiai kereslet miatt mintegy 150 milliárd dollár értékű beruházásra lesz szükség, elsősorban finomítókba és elsősorban az ázsiai és a közép-keleti térségben. Megjegyezte, hogy Szaúd-Arábia egymaga mintegy 90 milliárd dollárt fektet saját olajipari fejlesztéseibe az elkövetkezendő négy év során.
Szerinte az árak frontján csak egy dolog növelni a kapacitásokat és a beruházásokat a kitermelő és feldolgozó szektorban, a termelő- és felhasználó országokban. Ezen infrastrukturális tényezők mellett más tényezők is hatnak, amelyekkel a piaci egyensúlyt biztosítani lehet hosszabb távra. Úgy fogalmazott, hogy a drága alternatív energiaforrások utáni hirtelen hajsza is közrejátszik az olaj árának emelkedésében. Célzott még a pénzpiacok (és az árfolyamok) erős ingadozására, melyek jobban hatottak az olaj piaci árváltozásaira, mint az ott rendesen ható alapvető tényezők.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.