Energiafaló légkondik

A közelmúltban hazánkban is megindult az a tendencia az energiafogyasztásban, amely az Egyesült Államokban és a nyugat-európai országokban már évtizedek óta tapasztalható. Az elmúlt néhány esztendőben ugyanis a klimatizáció következményeként számottevő növekedés volt megfigyelhető a nyári energiafelhasználásban – mondta lapunknak Tihanyi Zoltán, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) forrástervezési osztályvezetője.

Tihanyi Zoltán jelezte: a klímák miatti pillanatnyi teljesítményigény-többlet jelenleg nyaranta a napi csúcsfogyasztás környékén, 12–15 százalék között alakul, s bár ez – annak köszönhetően, hogy a munkaidő letelte után a legtöbb helyen kikapcsolják a légkondicionálókat – az éjszakai órákban jelentősen csökken, az otthoni klímaberendezések terjedése miatt ekkor is eléri a 6-8 százalékot. Hozzátette: fontos azonban kiemelni, hogy ez a hatás nem érződik egész nyáron, csak a tartósabb kánikulák idején. Általánosan elmondható ugyanis, hogy az egy-két napos meleg miatt a fogyasztók még nem feltétlenül kapcsolják be a készülékeket. Tavaly a – magas bázisnak számító – egy esztendővel korábbi energiafogyasztáshoz képest 4-5 százalékos növekedést regisztráltak a nyári időszakban, szemben az egész éves kétszázalékos bővüléssel. Ráadásul a 2007-es enyhe tél és meleg nyár hatására először fordult elő, hogy a június–júliusi energiafogyasztás meghaladta az egyébként általában az évi csúcsot jelentő január–februárit. A tavalyi csúcs ennek ellenére sem nyáron volt, a novemberi–decemberi hideg miatt ugyanis az év végén még magasabb volt a fogyasztás, mint a legmelegebb hónapokban.

Nem biztos azonban, hogy ez tartósan így marad, ha a nyári fogyasztás bővülése az elmúlt évekhez hasonló ütemű lesz a jövőben is. Míg a klimatizáció felgyorsulása előtt gyakran 15–20 százalék közötti különbség is volt az éves csúcs és a nyári fogyasztás között, mostanra ez a rés 5 százalék körülire csökkent. A tendencia gond az erőműveknek is, amelyek korábban a lanyhább nyári időszakot használták ki az éves karbantartási munkálatok elvégzésére, most azonban erre nincs mód, így ezek a tevékenységek beszorulnak a tavaszi–őszi hónapokra.

Tihanyi Zoltán szerint két dologtól függ, hogy meddig bővülhet a nyári fogyasztás: a háztartások jövőbeli klimatizálásától, másrészt a magyarországi időjárási viszonyok alakulásától. Hozzátette: a dél-európai országokban általános, hogy magasabb a nyári energiafelhasználás, mint a téli, így ha tovább melegszik az idő, hazánkban könynyen elképzelhető, hogy nálunk is a legmelegebb hónapokban lesz a legmagasabb a fogyasztás.