Európában esik a dízelek száma

A benzinnél lassan már csak néhány eurócenttel olcsóbb dízelüzemanyag csillaga leáldozóban van, a német iparági szervezetek felmérései pedig azt mutatják, 2015-re mintegy harmadával, 35 százalékra csökkenhet a forgalomban lévő dízelautók aránya.

A dízelüzemanyagok kedvező ára azonban nem általános jelenség: Angliában például ez a hajtóanyag jóval drágább, s a trend egész Nyugat-Európában megfigyelhető lesz – állítják a szakértők. S mivel a dízelautók újonnan és használtan is többe kerülnek benzines társaiknál, a dráguló hajtóanyag mellett hosszú távon sem éri majd meg magas áron kocsit venni. A Volkswagen (VW) német autóipari konszern egyik szóvivője szerint a dízelautók piaca telített, s innen már csak visszaesés várható.

Ezt mutatják a számok is: tavaly a dízelek aránya Európában elérte az 58 százalékot (egyes országokban ez az arány magasabb: Spanyol- és Franciaországban például minden tíz autóból hétbe dízelt tankolnak). Az emelkedés 2008 első három hónapjában torpant meg, mi több, az FH Gelsenkirchen gépjárműszegmenssel foglalkozó kutatóintézete szerint ezen időszak alatt 46 százalékra csökkent a dízelek aránya. Ennek egyik oka, hogy a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően hatékonyabb benzinmotorokat fejlesztettek ki a gyártók. Másrészt a dízelhajtású járművek a szigorítások és környezetvédelmi előírások ellenére is több káros anyagot juttatnak a levegőbe. A VW szóvivője úgy véli, mindezek ellenére még mindig megéri dízelmotort venni, hiszen fogyasztásuk száz kilométerre vetítve kevesebb. Más vélemények szerint viszont a legújabb fejlesz-

tésű Otto-motorok hatékonysága már olyan jó, hogy a korábbiak harmadára lehet csökkenteni a fogyasztást.

Noha a benzinmotor-fejlesztésben hagyományosan a japán gyárak érték el a legjobb eredményeket, a FIAT már a piacon van a mindössze 1,4 literes T-Jet motorjának 120 és 150 lóerős változatával. Torino ugyanis hisz abban, hogy a kis hengerűrtartalmú, de nagy teljesítményű motorok révén nagymértékben lehet csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.

Valószínűleg Magyarországon is csökken a dízelautók forgalma, a számadatok azonban egyelőre nem ezt mutatják. Azonban ha a várható csökkenésről beszélünk, azt nem szabad elfelejtenünk, hogy máshonnan esik a nyugat-európai és máshonnan a magyar dízelpiac. Nálunk ugyanis a gázolaj-üzeműek aránya még mindig nem éri el az újonnan forgalomba helyezett személygépkocsik 30 százalékát – mondta a Világgazdaságnak Győző Gábor, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke. Hozzátette ugyanakkor, hogy a többségnek nem éri meg, hogy megvásárolják a drágább dízelkocsikat. Az árkülönbözet miatt csak 25 ezer kilométeres éves futásteljesítmény fölött érdemes a literre kevesebbet fogyasztó dízeleket megvenni, különösen most, hogy üzemanyaguk jelentősen drágább a benzinnél. A magyar személyautó-állomány futásteljesítménye pedig nem éri el az évi tízezer kilométert.

Emiatt jószerével csak taxisok vesznek dízelautót, ám az is igaz, hogy a prémiumszegmens nagyobb modelljei – főleg a divatterepjárók – szinte kizárólag dízelmotorral kelnek el. Hiszen nem mindegy, hogy a kocsi elmegy 10 liter gázolajjal, vagy 16-18 liter benzin az átlagfogyasztása. Ezt támasztja alá a BMW AG éves jelentése, amely szerint a tavaly eladott új

BMW-k 73,6 százaléka volt dízelhajtású, míg a szintén a konszernhez tartozó Minik közül csupán 11,1.

A kiskocsik között azonban van olyan, amelynél igen magas a dízelkivitel aránya. Stekl László, a FIAT Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az idei első negyedévben a Grande Punto modellek 45 százaléka kelt el gázolajos motorral az egy évvel ezelőtti 37 százalék után, s a Bravo esetében 31, a Linea sorozatnál pedig 47 százalékot regisztráltak. A FIAT 1,3 literes Multijet turbódízelmotorját ugyanakkor az Opel Corsa és a Suzuki Swift kocsikba is beépítik. DK–TL