Fejlesztési boom a városokban
Kiemelt szerepet kapnak az Új Magyarország fejlesztési tervben (ÚMFT) a városfejlesztések. A regionális operatív programok összesen több mint 270 milliárd forintnyi forrást irányoznak elő 2013-ig az ilyen beruházásokra, és ebből csaknem 103 milliárd forint már a 2007–2008-as akciótervek keretében lehívható.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kézikönyvvel segíti ezt a túlzás nélkül fejlesztési forradalomnak minősíthető folyamatot, amely az egész országban egységes keretet biztosít a beruházásokhoz. Az Európai Unió részéről ehhez a kiindulási alapot a Németország 2007-es uniós elnöksége idején elfogadott lipcsei charta jelenti. Ennek alapvető célja, hogy magasabb foglalkoztatottságot és nagyobb gazdasági teljesítményt érjenek el az európai városok. Egyrészt funkcióbővítő, funkcióváltó rehabilitációs, másrészt szociális városfejlesztésre van lehetőség a 2007–2013-as időszakban, s feltétel az európai uniós támogatásra pályázók számára az Integrált városfejlesztési stratégia (IVS) elkészítése. Ez a középtávú (hét-nyolc évre vagy hosszabb időre szóló) fejlesztési csomag elvileg tizenegy akcióterületet ölelhet fel.
Magyarországon az Új Magyarország Fejlesztési Terv rendszerében a regionális operatív programokban kaptak helyet a városfejlesztési források. A régiók maguk döntöttek a városfejlesztés területeiről, az ezekre allokált források nagyságáról; ez az előirányzott összeg rendszerint az adott regionális operatív program keretének 20 százalékát teszi ki. A pályázati rendszerben differenciáltak az egyes városok között településnagyság szerint. Ettől függően az eljárás is különböző: a nagyvárosok (megyei jogú városok) kiemelt projektek, a középvárosok (régiónként eltérő nagyságban meghatározva) kétfordulós eljárás, míg a kisvárosok, nagyközségek egyfordulós eljárás keretében pályázhatnak különböző kiírásokra. A megyei jogú városok esetében kötelező a magántőke bevonása a stratégia megvalósításába, és a közepes városoknak is komplex fejlesztéseket kell tervezniük és végrehajtaniuk.
A régiók eddig általában két-három pályázatot írtak ki, például integrált, szociális jellegű városrehabilitációra, kistérségi székhelyek integrált, leromlott városi területek közösségi célú integrált rehabilitációjára, funkcióbővítő integrált városfejlesztési akciók támogatására, településközpontok fejlesztésére, hagyományos építésű városi területek vagy ipari technológiával épült lakótelepek rehabilitációjára. Ezeknél a kiírásoknál a beadási határidő a közelmúltban járt le, s a hírek szerint a pályázók „túljegyezték” a 2007–2008-as regionális kereteket.
A városok pályázása kétfordulós eljárásban zajlik. Az első fordulóból továbbjutók a pályázat részletes kidolgozására pénzügyi támogatást, valamint az illetékes közreműködő szervezet részéről tanácsot kapnak. A kidolgozásra elvileg fél év áll rendelkezésre. A pályázat támogatásáról a végleges döntés az eljárás második fordulójában születik meg. VG
