Gyermekek után járó ellátások - útmutató kismamáknak
"A munkáltatók többnyire tisztában vannak a kismamákat megillető támogatásokkal, és az ezen a téren rájuk vonatkozó szabályokkal" – tájékoztatta lapunkat Forgó Györgyné, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) szociális ügyekért felelős szakállamtitkára. Hozzátette: az utóbbi években elsősorban 2006-ban volt szükség intenzívebb kommunikációra a Minisztérium részéről, ekkor ugyanis jelentősen megváltoztak a GYES-sel kapcsolatos szabályok. 2006-tól az anyák a GYES ideje alatt is teljes munkaidőben visszamehetnek dolgozni. A szakállamtitkár tapasztalatai szerint a leggyakrabban a "jól tudom-e…" típusú kérdések merülnek fel, és előfordul, hogy a munkáltató a kismamát kéri meg, tájékozódjon a vonatkozó szabályokról.
A jogszabályokkal való kifejezett szembeszegülés, azok elkerülése a szakértő szerint nem jellemző a vállalatok körében, kirívó esetként említette az a munkáltatót, aki rábeszélte a súlyosan fogyatékos, három éves gyereket nevelő anyát arra, mondjon fel, mert csak így tudják a szükséges új munkaerőt megbízási szerződés helyett státuszba felvenni. Az anya elfogadta az érvelést, és önszántából felmondott, ezzel gyakorlatilag aláírásával hitelesítette, hogy lemond a támogatásokról. A tájékozottság ezekben az esetekben rendkívül fontos, hiszen ha a szülő elfogad egy ilyen rossz kompromisszumot, utólag nem kérheti számon az elmaradt kedvezményeket.
Hova fordulhatnak a kismamák a gyermekvállalással kapcsolatos ügyekben? A szakállamtitkár szerint az első biztos pont a védőnő, hiszen az ebben a körben tevékenykedők számára tájékoztatási kötelezettség van érvényben. A szülők jó esetben kérés nélkül is megkapják a hivatalos tájékoztató füzetet, majd a szülést követően az állam informálja őket a babakötvényről, és más támogatási lehetőségekről. A kérdéseikre személyesen, telefonon vagy online is választ kaphatnak az SZMM ügyfélszolgálatán. Emellett minden, a témával kapcsolatos információ megtalálható a Minisztérium által kiadott tájékoztató kiadványban, amely az SZMM honlapjáról letölthető vagy kérésére postai uton is eljuttatkják.
Forgó Györgyné elmondta: fontos, hogy a szülők időben igényeljék a családtámogatási ellátásokat, mert ha ezt elmulasztják, csak két hónapra visszamenőleg kaphatják meg azt. Az igénylést a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) kell benyújtani, szintén ez a szerv állapítja meg a GYES-t abban az esetben, ha az anya nem dolgozott a terhesség alatt. A munkavállaló kismamák esetében egyszerű a helyzet, feltéve, hogy a munkahely egyben társadalombiztosítási kifizetőhely is. A biztosításhoz kötött juttatásokat (GYED, táppénz, GYES) ebben az esetben a munkáltató által kiadott foglalkoztatási igazolás alapján folyósítják, a kismamának tehát nem kell más intézményhez fordulnia.
Fontos azonban tudni – tette hozzá a szakállamtitkár –, hogy a munkahelyek ma már nem üzemelnek családtámogatási kedvezmény kifizető helyként, ez azt jelenti, hogy a társadalombiztosításhoz nem kötődő ellátások , például a családi pótlék, és az anyasági támogatás igénybevételéhez a munkáltató helyett a kismamának kell eljárnia.
Az ügyintézés tekintetében tehát az egyik fontos kérdés, hogy az adott ellátás biztosításhoz kötött-e. Ha igen, az igényléshez a munkáltató közreműködésére is szükséges, ha nem, a szülők közvetlenül a Magyar Államkincstárral vehetik fel a kapcsolatot. Az igényeket azonban néhány állami szerv kivételével minden esetben a Magyar Államkincstár bírálja el.
Néhány, az ellátásokat érintő szabály módosult az elmúlt években. 2008-tól azok a 23 évnél fiatalabb középiskolások, akik nem egy háztartásban élnek a családi pótlékra jogosult személlyel (mert például más településen tanulnak), saját jogon is igényelhetik azt. A fokozott ápolást igénylő, önellátásra nem vagy csak részben képes gyerekeket nevelő szülő a GYES folyósítása mellett részösszegű ápolási díjat is igényelhet. Ugyanakkor viszont 2006-tól nem hosszabbítható meg méltányossági okból 14 éves korig a GYES folyósítása a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyerekek esetében, a korhatár 10 év.
Életkezdési támogatás, vagyis babakötvény jár mindegy 2005. december 31. után született gyereknek. A MÁK a születést követő 18 munkanapon belül kincstári számlát nyit a baba részére, ahol az állami támogatásokat, és azok kamatait nyilvántartja. Levélben értesítik erről a szülőket, akik Start számlát nyithatnak valamelyik banknál a gyerek számára, ahova a Kincstár a támogatásokat utalja, és ahova évente maximum 120 ezer forintot befizethetnek a szülők, amely után szintén kamattámogatás jár. Start számlát nem csak a születés után, hanem bármikor később is lehet nyitni, a MÁK az addig összegyűlt összeget a bankszámlanyitásig a kincstári számlán tartja. A Start számla nyitásához szükséges a gyerek adóazonosító jele, de az adóigazolvány kiváltása nélkül is megnyitható a Start számla, ha a szülők felhatalmazzák a Kincstárt arra, hogy a gyerek adóazonosító jelét a számlavezető banknak megküldje. A számlán tartott összeg legkorábban a gyerek 18 éves kora után vehető fel.
További hasznos információk itt találhatók (közgyógyellátásra jogosultak köre, gyógyszerjogosultág stb.)
Az utazási költségtérítésről, az ehhez kapcsolódó kedvezményekről, igénylésükről itt tájékozódhat
