Homályban az olajbevételek

Gazdálkodás. A BHP Billiton, a BP csoport, a Nexen, a Petro-Canada, a Petrobras, a Shell, a StatoilHydro, a Talisman Energy azok a nemzeti és nemzetközi olajtársaságok – ábécérendben –, amelyekkel a Transparency International (TI) leginkább elégedett abból a szempontból, mennyire átlátható módon tettek szert 2007-ben a külföldi jövedelmeikre. Érdekes, hogy e csoport összetétele erősen eltér attól a csak nemzeti cégekből álló csoportétól, amely a belföldi elszámolásaiban szerepelt a legjobban. A közös részhalmaz a StatoilHydro. Mellette viszont átláthatóak kínai cégek belföldi jövedelmei, tehát a CNOOC-é, az ONGC-é, a Petrochináé és a Sinopecé, rajtuk kívül pedig a mexikói Pemexé és a brazíliai Petrobrasé is.

A TI közepes besorolást adott az első – tehát a külföldi bevételekre vonatkozó – kategóriában több amerikai, brit, spanyol és francia cégnek, a másodikban pedig orosz, kazah, iráni, afrikai és ázsiai vállalatoknak.

A legrosszabb értékelést kapott társaságok sora a leghoszszabb. Miközben az első csoportba – tehát a külföldön működő nemzeti és nemzetközi vállalatok közé – a világ minden tájáról bekerültek cégek, a másodikban nincs európai – ideértve az oroszt is –, sem észak-amerikai.

„A nagy olajcégek többsége igen messze jár attól, hogy átláthatóan működjön a szénhidrogénben gazdag országokban. Ezzel nyitva hagyják az ajtót a korrupciónak, és megakadályozzák a szegénység elleni harcot. Ez áll azon tragikus paradoxon mögött, hogy a legtöbb szénhidrogénben gazdag ország szegény marad, nincsenek megfelelő adatai saját olaj- és gázkincséről és azok sorsáról sem. Az érintett termelő vállalatok nem sokat tesznek azért, hogy tevékenységük átláthatóságát javítsák” – jelentette ki az alapítvány közleményében Huguette Labelle, a TI elnöke.

A megvizsgált 42 vezető nemzeti és nemzetközi társaság 21 országban működik. A tevékenységükre vonatkozó adatok jórészt ahhoz igazodnak, amit az adott országok nemzeti hatóságai elvárnak tőlük. Ezen elvárásokat alapvetően helyi fizetési kötelezettségeik – például a kitermelési jogaik árai – határozzák meg. A jelentés azokon az adatokon alapult, amelyeket a cégek magukról adtak, s ezek alapján sorolta azokat kategóriákba a TI. A vállalatok mindössze harmada adott olyan adatokat, amelyek a TI szerint kiváló minőségűek voltak.

Ma a világ legszegényebb embereinek 60 százaléka erőforrásokban gazdag országban lakik. A legtöbb ilyen ország alkotmánya garantálja az állampolgárok jogait az ország természeti erőforrásaihoz. Mindazonáltal titkos azon adatok többsége, amely a vállalatok termelési jogokért fizetett díjaira, valamint a tőlük befolyt pénzek elköltésére vonatkozik – legalábbis nem teszik közzé azokat. Ha egy cég vagy egy kormány valóban átlátható, akkor az állampolgárok, az újságírók, a civilszervezetek, a kutatók és az ellenőrök szabadon hozzáférhetnek minden adatukhoz. Ez egyben akadálya a korrupciónak is. Soha nem volt még olyan fontos a vállalatok tevékenységének transzparenciája, mint most, amikor az olajárak ilyen rendkívül magasak, és erre az évre 1000 milliárd dollárnyi olajbevétel generálódik világszerte. VG

„Az egy éve létrejött Transparency Magyarország érdeklődésének középpontjában az energiaszektor áll, lehetőségeink szerint mielőbb igyekszünk betekinteni az ágazat tevékenységébe” – válaszolt a Világgazdaságnak az alapítvány részéről Szombathy Zsuzsa.

Mint elmondta, hamarosan pályázatot írnak ki Az év átlátható cége címmel. Hamarabb, már június 9-én közzéteszik viszont a magyarországi gazdasági korrupcióról készült vizsgálatuk eredményét.

„Az egy éve létrejött Transparency Magyarország érdeklődésének középpontjában az energiaszektor áll, lehetőségeink szerint mielőbb igyekszünk betekinteni az ágazat tevékenységébe” – válaszolt a Világgazdaságnak az alapítvány részéről Szombathy Zsuzsa.

Mint elmondta, hamarosan pályázatot írnak ki Az év átlátható cége címmel. Hamarabb, már június 9-én közzéteszik viszont a magyarországi gazdasági korrupcióról készült vizsgálatuk eredményét.-->