Import vagy magyar, ez itt a kérdés

Szlovákiában a kormány a közelmúltban egy olyan törvénytervezetet terjesztett az országgyűlés elé, amely meghatározza a kiskereskedelemben a szlovák termékek arányának minimumát. A hazai kereskedelmi szakemberek szerint ez nem sérti jobban az uniós alapelveket, mint – mondjuk – magyar olajtársaság „ellenséges felvásárlása ellen” hozott lex-Mol törvény. Nálunk adókedvezményekkel, pályázatokkal lehetne versenyképesebbé tenni a hazai termelők élelmiszereit – vélik. Addig is marad az áruházak szabad választása és a vásárlói döntés.

A hazai termékek értékesítése nem csupán presztízskérdés – mondják egyöntetűen a szakértők. A magyar gazdaság ugyanis igen nehéz helyzetbe kerülhet, ha a hazai élelmiszeripari termelés – és a termékek – a kereslethiány vagy a keresletátcsoportosítás miatt háttérbe szorul.

Hosszabb távon ez nemcsak az élelmiszerek drasztikus áremelkedéséhez vezet - ide nem értve a világpiaci tendenciákat, hanem kifejezetten a belföldi viszonyokra koncentrálva -, hanem ahhoz is, hogy az élelmiszeriparban foglalkoztatottak munkanélkülivé válhatnak, az általuk felvásárolt nyersanyag pedig vagy eladhatatlanná válik, vagy külföldön dolgozzák fel, és külföldi késztermékként kerül a hazai polcokra. A kialakuló munkanélküliség pedig hatással lehet a teljes gazdaság, ezen belül pedig az egyes belföldi piacok és ágazatok teljesítményére, hiszen így már nem képeznek fizetőképes keresletet más ágazatok termékeire, szolgáltatásaira – vélik.

Mi is a magyar?

A kiskereskedelmi felfogásban általánosan elfogadott, nem hivatalos fogalom a magyar termékekre az, amit a magyar munkaerő, magyarországi telephelyeken, hazai alapanyagokból állít elő, és azok hazai láncszemeken – szállítással vagy kereskedelmen – keresztüljutnak el a fogyasztókhoz.

A hazai láncok esetében a külföldi import dömpingje eddig nem volt bevett gyakorlat: az élelmiszerek tekintetében a magyarországi kiskereskedelemben hozzávetőleg 60-80 százalék a magyar termékek aránya; ennek ellenére, a hazai piac reakciója az Aldi belépése után azonnal megindult: a Lidl soha ennyit nem költött televíziós hirdetésekre, a Profi saját márkás termékeiről eddig nem látott intenzitásban plakátokon hirdeti: 80 százalékban gyártók terméke.

Nincs értelme árucikkeket a világ másik végéről beszerezni és ideszállíttatni, ha Magyarországon is elérhető az a termék, jó minőségben és megfelelő mennyiségben – hívja fel a figyelmet Laber Zsuzsa, a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője. A kiskereskedelmi lánc 30 ezer termékből álló választék jelentős részét magyar termékek teszik ki, de jelen vannak a nemzetközi márkatermékek is. A vásárlók szeretik, és előnyben részesítik a magyar termékeket, ezért tudatosan keresik a hosszú távú kapcsolatokat megbízható hazai beszállítókkal – magyarázza a vevői magatartást a kommunikációs vezető. A Spar sajátmárkás termékeinek mintegy három negyede származik magyar gyártóktól.

A Coop láncon belül a friss élelmiszereknél 70-80 százalék körüli, a tartós cikkek esetén valamivel alacsonyabb a hazai termékek aránya - nyilatkozta korábban Seregély István, a Coop Hungary Zrt. belföldi beszerzési vezetője. A hazai gazdaság megerősödése szempontjából fontos a tisztességesen kereskedő cégek hosszú távú állami támogatása, elismerése – állítja a Coop. Ennek hangsúlyozására a száz százalékban hazai tulajdonú üzletlánc 2006 óta rendezi meg a Magyar Termékekért Rallyt, amely egyebek mellett a vásárlók érdeklődésének középpontjába kívánja állítani a hazai termékeket. Tapasztalataik szerint ugyanis, ha a vásárlókban tudatosul, hogy döntéseikkel hazai termelőket és munkahelyeket támogatnak, szívesebben választják a külföldiekkel szemben.

Ma már távolról sem érezhető a magyar vásárolókban a 90-es évek elején még javában elfogadott nézet, mely szerint a magyar termékek habár olcsók gyenge minőségűek – számol be az attitűdváltozásról Lassu Béla, a hazai termékek népszerűsítésére 2006-ban céljából életre hívott Magyar Termék Kht. ügyvezető igazgatója. A publikált felmérések szerint a hazai vásárlási döntést az élelmiszerek esetében az első helyen az ár, a második helyen a termékek fellelhetősége, harmad sorban pedig, a származása határozza meg.

A magyar termékek preferenciája néhány évvel ezelőtt mindössze az 5-6. helyen szerepelt.

Lassu Béla szerint a jelentős javulás részben a Kht. marketingtevékenységének köszönhető. Az évi 100 millió forintos költségvetéssel gazdálkodó szervezet bevételét a tagvállalatok adják össze, mégpedig a Magyar Termék védjegyet viselő termékek éves forgalmának 0,1 százalékából. Az ügyvezető hangsúlyozza, hogy védjegyük, nem csak a származásra, hanem a minőségre is garancia. Egy-egy termék ugyanis csak úgy teheti a csomagolásra a jelzést, ha a Kht.-től független tanúsítási szervezet kritérium rendszerének megfelel. Úgy véli, manapság, amikor visszaélésekről értesülünk az élelmiszerek értékesítése terén – mint például a lejárt szavatosságú termékek újracímkézése – egyre fontosabb vásárlási szempont a biztonság. Ez a magyar élelmiszerek esetében jobban biztosítható, főként a Magyar Termék Kht. védjegyet viselő termékek esetében, mert a kedvező ár minőséggel párosul – teszi hozzá.

A hazai élelmiszeriparban évek óta tartó, néhány hazai márka, sok esetben már termelők kiszorulásához, eltűnéséhez vezető folyamatok megállításának egyik legfontosabb eszköze, ha a fogyasztók figyelmét felhívjuk a hazai termékek vásárlásának fontosságára – mondta a VGO-nak Zarándy Katalin a Sió-Eckes Kft. marketingigazgatója. Ezt a kommunikációt már több gyártó, élelmiszeripari szereplő is megkezdte. Néhány hete a Sió is csatlakozott ezen vállalatokhoz. A német tulajdonú, de hazai termelőkkel, beszállítókkal működő balatoni cég hirdetésekkel, a saját weboldalon és az egyéb kommunikációban hívja fel a vásárlók figyelmét. Zarándy Katalin hangsúlyozza: a médiumok értik, hogy nem termékreklámról, hanem a hazai termékek népszerűsítéséről szól a hirdetés, így több lap ingyen közölte azt.

Hozzátette, ennek a kampánynak az eredménye sokkal inkább közép- illetve hosszútávon várható, ahogy a vásárlók is egyre tudatosabban keresik majd a valóban hazai termékeket.