Romlik a fizetési fegyelem

Az európai országok között Magyarországon indul évente a legtöbb fizetésképtelenségi eljárás (csőd, végelszámolás és felszámolás) – hívja fel a figyelmet a Coface Hungary hitelbiztosító jelentése. Ezt a Központi Hitelnyilvántartó Rendszer adatai is alátámasztják, ezek szerint 2,4 százalékkal emelkedett és hároméves csúcsra került a problémás hitelportfólió aránya. Az új késedelmek aránya a fél, a 360 napon túli tételek aránya pedig már az egy százalékot is meghaladja.

Tény, hogy romlik a fizetési hajlandóság – erősítette meg lapunknak Kozma András, a Commerzbank elnök-vezérigazgatója. Újabban már nem csak a hagyományosan kockázatosnak számító építő-, könnyű- és élelmiszeriparban vannak gondok, de a többi ágazatban is növekszik a problémás ügyfelek aránya. A nem fizető cégek pedig a rendesen törlesztőkkel is kiszúrnak – mutat rá Kozma András. A romló hitelportfóliójú bankok ugyanis, ha ragaszkodni akarnak nyereségükhöz, csak két dolgot tehetnek: szigorítanak a hitelbírálaton és emelik a kockázati kamatfelárat.

A vállalatokat emellett a bankok közötti bizalmatlanságból fakadó magas bankközi kamatszint is sújtja. A forrásköltségek drágulása miatt is emelkednek a hitelkamatok – mondja Salgó István, az ING Bank vezérigazgatója. Ez pedig azt jelenti, hogy a cégek egyre nehezebben és drágábban juthatnak csak hitelhez a magyar piacon.

A magasabb törlesztőrészletek ellenére Salgó azt állítja, a főként nagyvállalati ügyfélkörre összpontosító ING Banknál nem nőtt a problémás hitelek aránya, és hasonló tapasztalatról számolt be Tamás Gábor, az UniCredit Bank ügyvezető igazgatója is. Mindkét hitelintézet elismeri azonban, hogy a kritikusabb ágazatokban, például az építőiparban óvatosabban kölcsönöz, de az ING-nél van olyan szektor, mégpedig a mezőgazdaság, amelyben egyáltalán nemfinanszíroz cégeket.

A beszállítói tárgyalások során tapasztaltak alapján arra következtetünk, hogy komoly gondok lehetnek a fizetési morállal Magyarországon – tájékoztatta lapunkat Lőre Péter, az Audi Hungaria Motor Kft. PR-vezetője. Mint mondta, a beszállítóik és alvállalkozóik rendszeresen azt kérik, hogy likviditási gondjaik miatt a szerződésben rögzítettnél hamarabb fizessen a győri vállalat. Erre azonban nincs mód, mert a kifizetések ütemezésére konszernszintű előírások vannak érvényben. Az Audi Hungaria Motor Kft. beszállítóinak a teljesítés napját követő hónap 25. napján fizet, és az elmúlt évben csupán szolgáltatásokért mintegy százmillió eurót utalt át magyar és külföldi partnereinek.

A cégek fizetési képessége egyértelműen romlott 2008 eleje óta – állítja Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója. A társaság ezért megerősítette kockázatkövetési gyakorlatát, amellyel minimalizálhatja a válság hatásait üzletmenetükre. Magyarországon évek óta romlik a fizetési morál, ezért is ajánlatos a kereskedelmi szerződés megkötése előtt tudni azt, hogy kivel állunk szóba – állítja Dercze Zoltán. Mivel a vevőminősítés csupán pillanatnyi állapotot mutat, a gazdasági szereplők helyzete folyamatosan változhat. Ez nemcsak a belföldi értékesítésnél ajánlott, hanem az exporttevékenységet végzők körében is sokkal nagyobb figyelmet érdemelne, ahol nincs meg az a piaci és emberismeret, amelynek birtokában elsajátíthatja a szükséges információkat.

A Coface jelentése 65 ország folyamatait vette górcső alá. Ebből kiderült, hogy az egy esztendővel korábbihoz képest világszerte jelentősen romlott a vállalatok fizetési fegyelme: az év első négy hónapjában 45 százalékkal volt magasabb a nemfizetések száma, mint 2007 hasonló időszakában. A kedvezőtlen tendencia egyértelműen a pénzügyi válság hatása, rontotta a cégek gazdasági, likviditási helyzetét és így a fizetési fegyelmet a csökkenő amerikai kereslet, a korábbinál nehezebb hitelhez jutás, a nyersanyag- és energiaárak drasztikus emelkedése és a dollárhoz kötött valuták erősödése is.

A fizetési problémák megugrása miatt a Coface több szektort is leminősített. Az Egyesült Államokban a kereskedelmet, a ruházati és elektronikai cikkek előállításával foglalkozó szektort, az autó- és az építőipart, valamint a légi közlekedést sorolták vissza, míg Európában az építő- és a papíripar, a feltörekvő ázsiai piacokon pedig az elektronikai ágazat jutott hasonló sorsra. A többi szektort ugyanakkor kevésbé érinti egyenlőre a válság.

A pénzügyi válság két csatornán gyűrűzött be a reálgazdaságba: az egyik a csökkenő amerikai kereslet, amely főleg az Észak-Amerikával és az Egyesült Államokkal kereskedő országokat és szektorokat érintette, míg a másik a hitelekhez jutás nehezebbé válása volt – mutat rá elemzésében a hitelbiztosító. Ezt tovább súlyosbította a nyersanyag- és az energiaárak növekedése, a nem dollárhoz kötött valuták erősödése és az igen erős verseny. Pillanatnyilag Francia- és Németországot kevéssé érinti a probléma.

Összességében globálisan kevés szektornak sikerült kivonnia magát a válság hatása alól; a szerencsésebbek közé tartozik a kohászat, a vegyipar, a finommechanika, a gyógyszeripar, az IT és a kommunikáció. Ezek a szektorok képesek voltak a sokk hatásait csökkenteni jó piaci orientációjuk és erős nemzetköziségük miatt, elsősorban a fejlődő piacokon, ahol a piaci viszonyok még mindig kedvezőbbek.

Rámutatott: a faktoringpiac bővülése és a vállalati csődök száma között nincs direkt összefüggés. A tavaly rekordot döntött nemfizetések száma mellett szinte stagnált a piac, és ennek folytatására lehet számítani az idén is.

Rámutatott: a faktoringpiac bővülése és a vállalati csődök száma között nincs direkt összefüggés. A tavaly rekordot döntött nemfizetések száma mellett szinte stagnált a piac, és ennek folytatására lehet számítani az idén is.-->