Sötét képet festenek az építők
A három éve leszálló ágban lévő szegmens helyzetét rontja, hogy az alapvető problémákra egyelőre nem született megoldás. Így például hiába módosítottak 2007-ben három törvényt is – közbeszerzési, csőd és Ptk. – a lánctartozás elleni küzdelem jegyében, a gyakorlatban nem érezhető a változások hatása.
Az ágazat egyik legnagyobb problémáját továbbra is a közbeszerzéseknél tapasztalható irreálisan alacsony vállalási árak jelentik, amelyek kialakulásában meghatározó szerepet játszott a munkahiány, illetve az, hogy az elmúlt több mint két évben az állami és önkormányzati közbeszerzéseknél szinte csak az ár jelentette az egyedüli értékelési szempontot. Szakmai konszenzussal, az ágazati minimálbérből kiindulva kidolgoztak egy minimális rezsióradíjat, s az ennél olcsóbb ajánlatot adó vállalkozásoknak nem lenne szabad teret engedni, mivel ez a feketefoglalkoztatás, valamint az adó- és járulékfizetés elkerülését erősítheti – hangsúlyozta Tolnay Tibor.
Komoly eredményként értékelte az ÉVOSZ elnöke, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága már tárgyalta azt a törvénycsomagot, amely a nemzetgazdasági jelentőségű, kiemelt építési beruházások előkészítésének meggyorsítását segíti elő. Az építőipari vállalkozások reményei szerint még ez évben a parlament elé kerül a törvénycsomag, amelynek egyik eleme a szakma által megszabott minimális rezsióradíj – ez jelenleg 1900 forint – bevezetése a közbeszerzések értékelésénél. Ha az uniós forrásból finanszírozott projekteknél reális árakat tartalmazó szerződések születnének, és a járulékokat és adókat megfizető cégek nyernének el megbízásokat – nem pedig szürke- vagy feketefoglalkoztatással valósulnának meg az építkezések – több pénz folyhatna be az államkaszszába is – tette hozzá az elnök.
A hazai építési piacot változatlanul a vállalkozások igen magas száma jellemzi, a múlt év közepén közel 80 ezer cég működött az ágazatban, ezek fele egyéni vállalkozás volt. Még jellemzőbb adat, hogy kevesebb mint 20 olyan hazai építőipari társaság van, amelyek több mint 250 főt foglalkoztatnak. A KSH lakossági munkaerő-felvételi adatai szerint az ágazatban a hivatalosan bejelentett foglalkoztatott közel dupláját, 309 ezer főt alkalmaztak. A különbség főként az alkalmi jelleggel munkát vállalók más iparágakhoz viszonyított magas arányából és a bejelentés nélküli foglalkoztatásból adódik.
További részletek itt olvashatók.
