Újabb kullancsinvázió jöhet
A globális felmelegedés hatására nő a kullancsinvázió veszélye Európában, így hazánkban is – tudtuk meg Kapiller Zoltántól, a Magyar Kullancsszövetség Közhasznú Egyesület elnökétől. Az 1970-es években bekövetkezett első hullám után félő, hogy az uniós országok e vérszívók által veszélyeztetett területein újabb következik be, ez eddig ismeretlen betegségek megjelenését is maga után vonhatja. Ezért nagyon fontos a védekezés, a kullancscsípés megelőzése.
Az elsődleges prevenciót szolgálja a zárt öltözék a kertekben, erdőkben, parkokban, a sildes sapka viselete és a test kullancsirtó szerekkel történő bekenése. Ám ha mégis megtámad az élősködő, egy e célra kapható kanállal próbálkozhatunk a kiszedésével. Tű használata tilos, mivel a kullancs átszúrt potrohából bekerülhet a vérbe a fertőzést okozó váladék. A csípés helyét alkohollal, kölnivel lehet fertőtleníteni. Az eltávolított vérszívót – a fertőzést vizsgálandó – műanyag dobozban lezárva kell eljuttatni a legközelebbi laboratóriumba.
A kullancsok egy csoportja agyhártya- és agyvelőgyulladást (encephalitist) okozó vírussal fertőzött, ám sokkal gyakoribb a Lyme-kórt előidéző baktériumfertőzés.
Az encephalitis ellen van védőoltás, az elsőt egy-három hónapon belül kell követni a másodiknak, a harmadikat pedig egy évvel a második után szükséges beadni. Az oltás hároméves védettséget ad. Ám a Lyme-kór megelőzésére nincs hatékony szérum, a betegség nehezen ismerhető fel, a kórkép fáradékonyságot, fejfájást, ingerlékenységet, memóriazavarokat, nyirokcsomó-duzzanatot mutat. A gyógyulás akár egy-két évet is igényelhet.
A kullancsok pókszabású, egységes testű, ízeltlábú, vérszívó élősködők, közel 800 fajtájuk ismert, ebből 42 honos Magyarországon. Közülük egy tucat minden élőlény vérét szívja. A legtöbb betegséget a közönséges kullancs terjeszti, ez a legelterjedtebb, második a sorban a kutyakullancs. A szem nélküliek a lombos erdők, kertek és parkok lakói. Főként az elülső lábaikon lévő Haller-szervvel tájékozódnak, amely biológiai, kémiai, fizikai „radarként” másfél méter magasról is képes felderíteni a potenciális áldozatot. A szemmel rendelkezők a gyepi növénytársulások árnyékos fonákján megkapaszkodva várják a „prédát”, amelyre alulról kapaszkodnak fel. A kullancsoknak közel kétszáz fertőző betegség kórokozóinak a terjesztésében van szerepük. Magyarország erősen fertőzött terület. A kiemelten nagy kockázatú megyékben 2006-ról 2007-re 115-ről 175-re emelkedett az agyvelő- és agyhártya-gyulladásosesetek száma. Ausztriában a fertőzések elkerülése végett a lakosság spontán szándékú, prevenciós indíttatású védőoltáskampányának a hatására a népesség 90 százalékát oltották be az agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusa ellen.
