A jogtalan támogatás visszajár

A munkahely-megőrzési támogatásra olyan munkáltató jogosult, amely saját tevékenységében foglalkoztatja az alkalmazottait – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság a következő jogvitában.
A felperes kft. gabonafélék és gyümölcs termesztésével foglalkozott. Munkahely-megőrzési támogatást igényelt, mondván, a korábbi esztendők elemi kárai, a megnövekedett költségek következtében megromlott jövedelmezőség miatt 40 munkavállalójának a munkaviszonyát kellene megszüntetnie. Harminckét dolgozó után összesen hatmillió forint támogatást kapott.
Utóbb ellenőrizték az összeg felhasználását és kiderült: a cég valótlan adatokat szolgáltatott, alkalmazottait egy másik vállalkozásnál foglalkoztatta. Emiatt 26 munkavállaló után járó támogatást vissza kellett térítenie.
Ezzel azonban a társaság nem értett egyet. A munkaügyi bírósághoz fordult a jogerős határozat hatályon kívül helyezése érdekében. A bíróság a bizonyítási eljárás során megállapította, a felperes valóban egy másik vállalatnál, annak egyik telephelyén foglalkoztatta a dolgozókat. A támogatás igénylése előtt megkötött munkaszerződésekben már eleve ezt a telepet jelölte meg a munkavégzés helyeként, jóllehet, az sohasem volt a sajátja. Az igazságszolgáltatás kimondta, a felperes – noha közte és a foglalkoztató cég között élt egy megállapodás – ténylegesen jogosulatlan munkaerő-kölcsönzést végzett, így a támogatásra nem volt jogosult.
A felperes az LB-hez intézett felülvizsgálati kérelmében egyebek között arra hivatkozott, a kifogásolt foglalkoztatások a Ptk. szabályai szerint vállalkozási szerződésnek, bérmunkavégzésnek minősülnek, így az esetre nem alkalmazhatók a kölcsönzés szabályai.
Az LB azonban nem találta megalapozottnak a kérelmet. Rámutatott: a felperes azzal az indokkal igényelte a támogatást, hogy mezőgazdasági vállalkozását újra jövedelmezővé kívánja tenni. Ezzel szemben a juttatással érintett munkavállalóit kezdettől egy másik cégnél foglalkoztatták, amely megfizette neki a bérköltségeket. Így számára a munkaviszonyok fenntartása költséggel nem járt, a támogatást azonban mégis felvette. A foglalkoztatás tartalma és célja nem felelt meg a munkaerő-kölcsönzési szabályoknak. Ezzel egyidejűleg a társaság tevékenységi körét kibővítette munkaerő-közvetítéssel.
Az LB hozzátette: a perbeli foglalkoztatásokat a munkahelyteremtő támogatásokra vonatkozó előírások szerint, nem pedig a két cég vállalkozási kapcsolataira vonatkozó polgári jogi szabályok alapján kell elbírálni. KK