Árverés és presztízsharc

Az időjáráshoz hasonlóan forró hangulatban zajlott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) első, a Hadtörténeti Múzeumban megrendezett cégárverése. Nem is annyira komoly árverés zajlott, mint inkább a befektetők közötti presztízsharc, hiszen az értékesebb, mármint valódi cégértéket megtestesítő, nagyobb összegű tulajdonjogok rendre kikiáltási áron találtak gazdára, vagy épp senkinek sem kellettek. Ugyanakkor egy-egy, például korábban a tőzsdén is jegyzett cég – mint az áramszolgáltatók – állami aranyrészvényből egyszerű törzsrészvénnyé átalakított egy szem papírjáért meglepően komoly harc folyt. Az eseményen különben több ismert nagybefektető is megjelent, sokan azonban megbízottakkal képviseltették magukat.

A kikiáltási árhoz képest a legtöbbet egy darab 10 ezer forintról induló E.On Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt.-részvényért adtak, a leütési ár éppen ezerszeres, azaz 10 millió forint lett. Bár az E.On megbízottai keményen küzdöttek a papírért, alulmaradtak Korányi G. Tamás nagybefektetővel szemben, akinek – mint egy sajtónyilatkozatában kifejtette – nincs semmi konkrét célja a papírral, s nem kíván beleavatkozni a társaság működésébe, vagy zavarni azt. (Az árverés közben befektetői részről néhány papírnál elhangzott, hogy a tőzsdei kivezetésnél a kiszorítási ár alig 14-15 ezer forint volt, az E.On Észak-dunántúli Áramszolgáltató esetében például 13,9 ezer forint.)

Bár Korányi megnyerte – és még néhány további cégrészesedést is –, korántsem biztos, hogy a birtokába jut majd a részvény, hiszen a legtöbb társaságnál vagy elővásárlási jog volt kikötve, vagy harmadik fél beleegyezése (azaz maga az érintett cég hozzájárulása) szükséges ahhoz, hogy az állam el tudja adni a papírt. Ugyanakkor, ha ehhez nem járul hozzá a társaság, amelynek a részvényét eladná az állam, akkor sem köteles azt megvenni, s így akár továbbra is az állam „nyakán” maradhatnak ezek a papírok.

Ráadásul az árverésen menet közben derült ki, hogy az elővásárlási vagy hozzájárulási joggal nemcsak az esemény előtt kiosztott brosúrában feltüntetett 14 tulajdonrész eladásánál kell számolnia a befektetőknek, hanem a további cégrészesedéseknél is. Ez némi felháborodást keltett az érdeklődők körében.

Nagy küzdelem ment még az E.On Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. 10 ezerről induló papírjáért, amelyre a Démász utáni lendületben 999 ezer forinton jött az első ajánlat, majd 4,001 millió forintig hajtották fel az árat a licitálók.

Amilyen nagy volt a pezsgés az árverés elején, s fokozódott egészen a közepéig, úgy csökkent az érdeklődés az esemény második felében, de még a legvégén is akadt meglepetés. Jelentősen felment például TBP Zrt. ázsiója, ott egy 25 ezres kikiáltási áron kínált egy szem részvényért 4 milliót adott meg egy befektető.

Meglepő volt ellenben, hogy a két legnagyobb tételre csak egy-egy licitáló volt, a Róna-IM Kft. 98 százaléka kikiáltási áron, azaz 138 millió forintért kelt el, az Épvizkör Kft. 90 százaléka pedig 56 millióért, míg a harmadik legnagyobb tétel a 80 százalékos Dunakő Kft. részesedés 40 millióért senkinek sem kellett. Az MNV Zrt. – amennyiben a cégek, amelyeknek részvényeit felkínálták, nem vétózzák meg –, a töredék tulajdonjogok eladásából mintegy 48 millió forintot kaszálhat. Az összesített érték is meghaladja a 240 milliót.

A feladatra értékbecslőt kért fel az állami vagyonkezelő.

A feladatra értékbecslőt kért fel az állami vagyonkezelő.-->