Csata a tablettahamisítókkal
Évről évre mind nagyobb károkat okoznak a gyógyszeriparnak a hamisítók. Egy tanulmány szerint tavaly – a felmérésbe bevont 99 országban – összesen 1513 gyógyszer-hamisítási esetet regisztráltak, ez közel negyedével haladja meg az egy esztendővel korábbi adatot. Az illegálisan előállított orvosságok piacát jelenleg mintegy 50 milliárd dollárosra saccolják, azonban a rohamos bővülést mutatja, hogy 2005-ben becslések szerint még csak 39 milliárdos értékben adtak el ilyen patikaszereket.
Magyarország még nem tartozik ugyan a fertőzött államok közé, ám vannak már fenyegető előjelek. Ma már nálunk is előfordul, hogy piacokon, diszkókban vagy fitneszklubokban, valamint az internetes kereskedelemben hamis tablettákat, ampullákat árusítanak. Többnyire teljesítményfokozókkal, hormonkészítményekkel, fogyasztószerekkel, étrend-kiegészítőkkel csapják be a gyanútlan vevőket, de előfordult már az is, hogy nem eredeti fájdalomcsillapítóval vagy inzulinnal házaltak. Évente 10-20 millió forint kár éri a gazdaságot a hamis szerek miatt, de a 2005-ös veszteség elérte a 120 milliót.
Annak érdekében, hogy ne romolhasson nálunk a helyzet, és sikerüljön megakadályozni az illegálisan előállított készítmények forgalmazását, megállapodást kötött a vám- és pénzügyőrség, valamint az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (IGYE). Főként az információáramlásban, az oktatásban nyújtanak egymásnak segítséget. A múlt pénteki eseményen Székely Krisztina, az IGYE elnöke megnyugtatásul közölte: az biztos, hogy a hazai hivatalos ellátórendszerbe nem kerültek be illegális – és így nyilvánvalóan egészségkárosító vagy hatástalan – szerek. Nagy János országos vámparancsnok szerint ha sikerül szoros együttműködést kialakítani a termelőkkel és a forgalmazókkal, a vámszervezet is hatékonyabban léphet fel a hamisítás ellen. Mint mondta: ma a teljes hazai gyógyszerforgalom 1-2 százalékára becsülhető a gyanús eredetű medicinák aránya. Más országokban sokkal sötétebb a kép, Oroszországban 30, Mexikóban 40, Nigériában pedig 80 százalékra teszik ezt a hányadot.
A szakértők nem optimisták, szerintük a hamisított termékek terjedésének a közeljövőben nem lehet gátat vetni. Ennek elsősorban az az oka, hogy sok helyen rendkívül kicsi a büntetés a hamisítással elérhető extraprofithoz képest. Elemzések alapján a nem eredeti gyógyszerek globális forgalma akár évi 13 százalékkal is nőhet a jövőben, ez a legális piac bővülési ütemének a kétszerese, így a hamis szerek aránya a teljes értékesítésen belül a jelenlegi 6-8-ról néhány év alatt jóval 10 százalék fölé is emelkedhet. Egy korábbi előrejelzés például már 2010-re 75 milliárd dolláros forgalmat várt az illegálisan másolt készítményektől. A helyzet egyértelműen a feltörekvő országokban a legsúlyosabb. Becslések szerint a jelenlegi 50 milliárdos forgalom 35 százaléka Indiához köthető, ahol a helyi gyártók árbevételük 4-5 százalékát bukják el a hamisítás miatt. A dicstelen listán Kína és az Arab Emírségek is dobogós helyet foglal el.
A lapunk által megkérdezett gyártók többsége arról számolt be, hogy hazánkban még nem találkozott gyógyszerhamisítással; ez annak köszönhető, hogy a fogyasztók nagyrészt patikákban szerzik be a készítményeket, a kiskereskedők pedig betartják a legális beszerzési útvonalakat.
Sokat segít, hogy a patikai hálózat Magyarországon zárt rendszer, s így a gyógyszertárakba nem kerülhetnek be hamisítványok, ám a szórakozóhelyeken, éjszakai bárokban, illetve a jogellenesen működő internetes oldalakon itthon is lehet hamis medicinákat kapni – emelte ki Budai Gergely, a Pfizer Hungária Kft. jogi igazgatója. Hozzátette: talán ennél is fontosabb ugyanakkor, hogy Magyarország a hamisítványok tekintetében igen jelentős tranzitállam is Észak- és Nyugat-Európa irányába, ahova a környező, jobban érintett országokból gyakran hazánkon keresztül jutnak el az álszerek.
Egyes exportpiacaikon a magyar gyógyszergyártók is érzékelik a problémát. Beke Zsuzsa, a Richter PR-vezetője lapunknak jelezte: Oroszországban számukra is komoly gondot okozott az illegális másolás. Találkoztak olyan esettel, amikor a Richter márkanevei alatt árultak hamis gyógyszereket, s olyannal is, amikor az orvosság nevében egy betűt megváltoztattak. A magyar gyártó a problémát a hologramos csomagolás bevezetésével próbálta megoldani, amelynek a segítségével egyértelműen megkülönböztethetők az eredeti Richter- és a hamisított készítmények. Beke Zsuzsa jelezte: a drágább csomagolás természetesen többletkiadást jelent a cégnek, de ez messze elmarad a hamisítás okozta bevételkieséstől.
Hasonló helyzetben van az Egis is a FÁK-országokban. A társaságnak 1-2 millió dolláros forgalomkiesést okoznak a hamis gyógyszerek a térségben – mondta Marosffy László vezérigazgató-helyettes. Hozzátette: az illegális másolás természetesen a legnagyobb márkaneveket érinti, azonban az Egis nem tapasztalta a közelmúltban a hamisítás drasztikus növekedését. BJA–JZ
