Dinamikusan bővült a DM-piac
Rendkívül dinamikusan, az előző évhez képest 23 százalékkal bővült tavaly a hazai direkt marketing (DM) piac. A Direkt Marketing Szövetség (DMSZ) felkérésére a Szonda Ipsos által elvégzett felmérés szerint a piac nagysága tavaly meghaladta a 35 milliárd forintot, azaz a televízió és a sajtó után a harmadik legnagyobb szeletet hasítja ki a reklámtortából. (A DM nélküli 2007-es magyarországi reklámpiac méretét a Magyar Reklámszövetség 187 milliárd forintra, a Mediaedge:cia kutatási divíziója, a MediaLab 202,4 milliárd forintra becsülte.)
Az országos reprezentatív mintából kiinduló, 300 hirdető és 100 ügynökségi dolgozó megkérdezésén alapuló (a Magyar Posta és a TeleData által támogatott) kutatás szerint tavaly is a címzett és címzetlen küldeményekre költöttek a legtöbbet, ez a két eszköz adja a teljes DM-költés kétharmadát.
A legdinamikusabb növekedést ugyanakkor a telemarke-ting és az e-mail könyvelte el, több mint 80 százalékos, illetve 100 százalékot meghaladó bővüléssel. A teljes DM-költés több mint egyharmada, 13,2 milliárd forint az ügynökségeken keresztül bonyolódik, itt a teljes piaccal lényegében megegyező, 24 százalékos volt a növekedés. A DM-et alkalmazó ágazatok közül a legtöbbet az FMCG-szektor költ erre a célra, de – természetesen – a DM a kereskedők, a kiadók és a pénzügyi szolgáltatók marketingbüdzséjében is nagy súllyal jelenik meg.
A DM a reklámpiacon egyre nagyobb foglalkoztató: tavaly kizárólag ezen a területen mintegy 6500-an dolgoztak (ebből ügynökségek alkalmazásában körülbelül ezren), 1500-zal többen, mint egy évvel korábban. (A részben DM-mel foglalkozók száma 15 800-ról 18 400-ra nőtt.)
A DM-eszközök által generált forgalom nagyságát nem könynyű megbecsülni. Hivatal Péter, a DMSZ elnöke a Világgazdaságot arról tájékoztatta, hogy – egyebek mellett – a teljes kiskereskedelmi forgalom öt százalékáról, azaz több mint 300 milliárd forintról lehet szó, ebből a csomagküldő szolgáltatások részesedése körülbelül 40 milliárd forint.
Az illegális címlisták használata továbbra is létező, mindazonáltal egyre kevésbé súlyos probléma. A helyzet javulását jelzi – emelte ki Hivatal Péter –, hogy az adatvédelmi ombudsman utolsó kétéves jelentésében a DM-nek már nem kellett külön fejezetet nyitni.
A szakma képviselői számára jó hír ugyanakkor, hogy a reklámtörvény végleges változatából – nem kis részben a DMSZ lobbitevékenységének köszönhetően – kikerült a közvetlen megkeresésekre vonatkozó szigorú megkötés, amely szerint ez az eszköz csak a címzett előzetes hozzájárulásával lett volna alkalmazható, és amely – egyebek mellett – több ezer állás megszűnésével fenyegetett. Az új szabályozás szerint a küldeményekhez válaszborítékot kell mellékelni, amelyet visszaküldve elérhető, hogy – az adott helyről – többé ne érkezzen kéretlen megkeresés.
