BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Forró a levegő a milliárdos lombikbébi-biznisze körül

Az Egészségügyi Tudományos Tanács próbálja bagatellizálni, több hazai szaktekintély viszont egyáltalán nem akar napirendre térni a Ciris Budapest Nemzetközi Reprodukciós Intézet ügye felett - írja az Index.

Somody Imre kétszázmilliós beruházása, még januárban kapta meg soron kívül a Humán Reprodukciós Bizottság (HRB) hozzájárulását az induláshoz. Hamarosan kiderült, a testület nemcsak gyors volt, hanem nagylelkű is, az engedély egy későbbi időpontra tolta a még hiányzó, de "szükséges tárgyi feltételek" meglétének ellenőrzését.

A Ciris-ügy lavinát indított el. A HRB-ből titoktartás megsértése miatt kizárták a testület munkájában a 2001-es alapítás óta résztvevő Bodnár Bélát, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának az Asszisztált Reprodukciós Központ igazgatóját, aki a sajtóban beszélt is kétségeiről az eljárás korrektségét illetően. Bodnár jelezte, szerinte érthetetlen, hogy miután korábban több lombikbébi-központ alapítására vonatkozó pályázatot is elutasítottak, a Ciris esetében hirtelen mégis egy újabb budapesti intézetnek adtak zöld utat, holott a fővárosban működik a központok több mint fele. Bodnár Béla azt is aggályosnak tartotta, hogy az új igazgató "hamis" főorvosi címet tüntetett fel a pályázatban, de ez senkinek sem szúrt szemet.

Horváth Ágnest egyik utolsó miniszteri intézkedésével visszavonta Bodnár HRB-tagsát. (A volt egészségügyi miniszter Somody Imre birodalmából, a veresegyházi egészségügyi központ ügyvezető igazgatói székéből került a tárcához még Molnár Lajos hivatalba lépésekor.) Az etikátlannak és titoksértőnek kikiáltott Bodnár Béla helyett az ETT a tapolcai Kaáli-intézetet vezető Török Attilát kérték fel a bizottsági munkára, aki elsőre el is fogadta a meghívást, de amikor kiderült, hogy a kritikák miatt eltanácsolt kollégája megüresedett posztját kellene betölteni, nemet mondott.

Magyarországon az utóbbi időszakban az évente végezett mintegy 6,5 ezer beavatkozásból 2 ezer gyerek születik. A meddőségi problémája azonban becslések szerint legalább 150 ezer párnak van. A támogatás nélküli beavatkozásokért viszont legalább 300 ezer forintot kell fizetni, a teljes kezelés összköltsége azonban elérheti az 500 ezret is. A relatíve magas költségek miatt a fizetős páciensek aránya csupán 10 százalék körül mozog. 

Néhány napja Kaáli Géza is beszállt a HRB körüli harcokba, és egy sajtóközleményben szögezte le: az ETT törvényt sért a reprodukciós bizottság összetételének átalakításával. A New York-i professzor szerint a HRB újraalakításakor, 2007 májusában kirekesztették a szakma képviselőit a bizottságból. Az ETT javaslatára a miniszter többek között papot, védőnőt, statisztikust és állatorvost vett be a 20 tagú testületbe, az egészségügyi törvényben előírt szakirányú gyakorlati ismeretekkel rendelkező szülész-nőgyógyászok valamint a reprodukciós eljárások végzésében érintett társadalmi szervezetek delegáltjai viszont kimaradtak.

Kaáli osztja két szakmai szervezet, a Magyar In Vitro Fertilizációs Társaság és a Magyar Asszisztált Reprodukciós Társaság vezetőjének véleményét, akik szerint a HRB 2007-es tisztújítása óta a meddőségi központokra kötelező érvénnyel ugyan, de szakmailag erősen vitatható, jogilag érvénytelen határozatokat hoz. A két szervezet ezért Horváth Ágnes utódjánál, Székely Tamás egészségügyi miniszternél kezdeményezte, hogy vizsgálja felül a HRB valamennyi, az elmúlt évben született döntését és határozatát.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.