BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hektikus, olcsó gyümölcspiac

Értékelés. Nem állja meg a helyét az az állítás, hogy a hazai élelmiszerárakat az idén a zöldség-gyümölcsfélék törhetik le – fogalmazott Mártonffy Béla, a Fruitveb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója. Egyes szakértői vélemények szerint viszont a zöldség-gyümölcs ágazat – a tavalyi áremelkedés után – az idén inflációfékező „tényezővé” válhat. A szakmaközi szervezet ugyanakkor úgy ítéli meg: jó árut csak „normális” árak mellett lehet termelni, ezért a piaci szereplők az áremelkedési trend fenntartásában érdekeltek.

A statisztikai adatok mindenesetre azt tükrözik, hogy az importáruk mérsékelten, 2–8 százalékkal drágultak az év első hónapjaiban, az idei hazai (gyümölcs)termésnél pedig a szakmai előrejelzések szerint egyértelmű árcsökkenés következik be. Ennek oka részben az, hogy a betakarított zöldség-gyümölcs menynyisége 2,8 millió tonnára nőhet a mélypontot jelentő 2,2-2,3 milliós tavalyi szintről. (Mint ismert, az elmúlt évben a fagy és az

aszály is komoly károkat okozott a termőterületeken). Az árakat azonban – állítja Mártonffy Béla – számos esetben nem a valós kereslet-kínálat határozza meg, mivel az üzletláncok sokszor indokolatlan akciókat hirdetnek meg, és időről időre irreális piaci viszonyokat alakíthat ki a szürke- és a feketekereskedelem is.

Bár a termelési költségek jelentősen nőnek, a Fruitveb szerint a zöldség-gyümölcs szektor összességében nyereséges maradhat a termékárak visszarendeződése ellenére is. Ugyanakkor vannak érzékeny ágazatok, amelyekben kisebb haszon érhető el, így az árcsökkenés komoly gondokat okozhat. Ilyen helyzet állt elő a meggynél, és a későbbiekben piaci feszültségek lehetnek a szilvánál, az őszibaracknál és az almánál is.

A meggytermelők körében máris pánikhangulat tört ki, mivel a kilónkénti felvásárlási árak az elmúlt évi 180–260 forintról 60–110 forintra estek, míg az önköltség 100–120 forint között mozog. Egyes gazdálkodók demonstrációkat is kilátásba helyeznek, de – véli a Fruitveb – a termelők zöme végül leszüreteli és értékesíti majd a meggyet. Az átvételi árak azonban nagyrészt csak a betakarítási költségeket fedezhetik, így a gazdálkodók egyéb (művelési) ráfordításaikat az idén elbukhatják. A szakmaközi szervezet szerint a hazai meggyárak nemcsak időjárási okokból, hanem a piaci nyitottság miatt is hektikusak. A jelentős áringadozásokat új értékesítési lehetőségek feltárásával, ágazati egyeztetésekkel és a termelői szervezettség javításával lehetne csökkenteni.

Szakértők szerint a teljes zöldség-gyümölcs szektor számára kitörési pont lehet, hogy a kertészet kiemelt fejlesztési területként szerepel az uniós forrásokat közvetítő Új Magyarország vidékfejlesztési programban 2007–2013 között. A piaci szereplők 50-60 milliárd forintra nyújthatnak be pályázatokat, és a pénzek felhasználásával 120-150 milliárdos modernizáció valósulhat meg. A fejlesztések is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az évi 2,8 millió tonnás hazai termelés 3,5-3,6 millióra növekedjen 2013-ra. Ezzel Magyarország tovább javíthatná nettó exportőri pozícióját is. VG

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.