Hétvégi könyvünnep tanulságokkal - Csúcson a gyerekirodalom
Tegyük szívünkre a kezünket: ha féláron is megkaphatunk egy amúgy négyezer forintnál is drágább Harry Potter-kötetet, miért vásárolnánk meg többért? És ha tudnánk, hogy a diszkontok, hipermarketek csábítón alacsony árai hosszú távon több száz családi vállalkozásként működő könyvesboltot tehetnek tönkre? Valószínűleg ez esetben sem áldoznánk többet ugyanarra. Ezért nyújtott be a legtöbb hazai kiadót tömörítő szakmai tömörülés, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) egy törvényjavaslatot, amely szabályozná a könyvek árát.
Zentai Péter László, az MKKE igazgatója szerint a törvény könyvkultúra hagyományos színtereit védené, ráadásul a javaslat nem új gondolat, hiszen az Európai Unió kilenc országában szintén így védik a piacot. „Az EU számos tagországában az árat piaci szereplők közti megállapodás szabályozza. Ahol ezt valamely szereplő felrúgta, drámai események következtek be. Amikor a nyolcvanas években egy Franciaországba betelepülő multicég felrúgta a megállapodást, két év alatt ezres nagyságrendben mentek tönkre a kisebb könyvkereskedések” – emlékeztetett az igazgató.
„A szabályozásra azért van szükség, mert azzal, hogy a nagy tőkeerővel bíró kereskedelmi láncok kiszivattyúzzák a gyorsan fogyó bestsellereket a kisebb, minőségi árukat forgalmazó könyvesboltokból, utóbbiak elveszítik bevételi forrásukat. A könyvesboltokban található címek többsége ugyanis nem bestseller, ezek sokkal lassabban találnak vevőre.” Számításaik szerint a körülbelül 750 hazai könyvesbolt közül 500 kerülhet hosszú távon veszélybe, főleg a családi vállalkozásként működő üzletek. „A nagyok, a Líra és Lant, az Alexandra vagy a Libri tőkerejük révén korrigálhatják a veszteséget” – tette hozzá Zentai Péter László.
Az MKKE által kidolgozott törvényjavaslat szerint a hazánkban forgalomba kerülő könyveket az első megjelenéstől, illetve a forgalomba hozataltól számított 180 napon belül rögzített fogyasztói áron lehetne értékesíteni. Korlátoznák a kötött árból adható kedvezmények körét és mértékét is. Például az internetes könyveladások esetén az árengedményt tíz százalékban maximálnák. A javaslatot az MKKE azzal indokolja, hogy az időkorlátok közé szorított, kötelezően alkalmazandó árak megállapítása a fogyasztó számára „elősegíti a széles körű minőségi könyvkínálat fenntartását, az értékesítési pontok, könyvüzletek nagy számának a fennmaradását.”
A javaslatot a gazdasági tárca és több elemző is bírálja. Főleg azt róják fel az MKKE-nek, hogy a törvény a két-három legnagyobb könyvpiaci szereplő profitját maximalizálná, hiszen ezeknél kiadói és a kereskedői szerep is ugyanabban a kézben összpontosul, azaz egy-egy cég kiadóként, nagy- és kiskereskedőként is jelen van a piacon. (A könyvek árából a kiadó kb. 10, a nagykereskedő 15, a kiskereskedő 30 százalékban részesedik.)
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ennél is keményebben fogalmaz: a javaslatot kifejezetten fogyasztó- és versenyellenesnek tartja. A hivatal szóvivője, Mihálovits András elmondta: egy ilyen törvény nehéz helyzetbe hozná a magyar könyvforgalmazási rendszert. „A kiadóknak mint tulajdonosoknak jogukban áll a kereslet ismeretében meghatározni a kötet árát, akár kedvezményeket is adhatnak – mondta a GVH szóvivője. – A verseny a fogyasztók árérzékenységétől függően növelheti az eladott példányszámot. Rögzített ár mellett ez a verseny megszűnne, a vásárlók sem élvezhetnék a kedvezmények előnyét.”
Ha többlethasznot is hoz a kötött ár, a hatóság szerint nincs semmi biztosíték, hogy a kiadók és a kereskedők az így keletkező profitot magas színvonalú könyvek kiadására fordítanák. A másik fő érv, vagyis a kiskereskedelmi hálózat ellehetetlenülése sem valós veszély a versenyhivatal szerint. Mihálovits András rámutatott: igaz ugyan, hogy ma minden ötödik könyvet a hipermarketek adják el, de ezt a helyzetet a vásárlók igényei és a könyvpiaci szereplők alakították ki. „A kiadók ma is dönthetnek úgy, hogy nem veszik igénybe a hipermarketek hálózatát – mondta a szóvivő. – Ugyanakkor a kiskereskedelmi üzleteknek is van versenyelőnyük: a szakértő eladók tájékozottsága és a szolgáltatási színvonal mellettük szól.”
A versenyhatóság 2006-ban hasonló ügyben már indított eljárást az MKKE ellen: az egyesület akkor is megpróbálta korlátozni a könyvek árversenyét. A hatóság megállapította: bizományosi forgalmazás esetén a kiadóknak, mint a könyvek tulajdonosainak jogszerűen is lehetőségük van a fogyasztói ár meghatározására. A bíróság jogerősen a GVH döntését hagyta helyben.
A MKKE szerint azonban szervezet tagjai között érvényben lévő ármegállapodás kedvező hatása kézzelfogható: ezért nem emelkedett könyvek ára számottevően az elmúlt években, míg a létfenntartási cikkek árai az inflációnál nagyobb mértékben nőttek.
Változékony idők a Vörösmarty téren
Az időjárás nem épp kegyes a könyvszakmához. Hol esik, hol melegen süt a nap a budapesti Vörösmarty téren, a 79. Ünnepi Könyvhét és a hozzá kapcsolódó 7. Gyermekkönyvnapok.színhelyén. A változékony idő viszontagságait a könyvkiadók leginkább átlátszó nejlonzacskókkal próbálják átvészelni, amit gondosan ráterítenek a könyvekre. A potenciális vásárlókat, akik 142 pavilonnál nézelődhetnek, úgy látszik mindez egy cseppet sem zavarja, az érdeklődés nem lankad egy percre sem.
Változékony idők
Idén csaknem ötven új verseskötetet és száz új szépprózai könyvet vehet kezébe az olvasó. Ha a könyvhétre kiadott összes könyvet meg szeretnénk vásárolni, mélyen a zsebünkbe kell nyúlni: körülbelül egymillió forintot kóstálna, ha mindet haza szeretnénk vinni.
Az átlagosan 2500 forintos könyvárat ellensúlyozandó szinte minden egyes kiadó komoly kedvezményekkel próbálja magához csábítani a vásárlókat. Nem ritka az sem, hogy féláron sikerül megszereznünk a rég áhított kötetet. De ha nem kínálnak kedvezményt a kiadók a vásárlásnál, egy vásárlási utalványt akkor is adnak ajándékba az olvasóiknak.
Idén közel 400 magyar szerző jelentetett meg kötetet. A könyvhéten a kortárs irodalom újdonságain kívül számos ismeretterjesztő könyvből, vagy fényképalbumból válogathatunk. A polcra tehetjük többek között Tandori Dezső, Konrád György, Kányádi Sándor vagy Szálinger Balázs legújabb kötetét.
Nem csupán az Ünnepi Könyvhét központi helyszínén, a Vörösmarty téren szól minden a könyvekről a következő napokban. A budapesti Írók Boltjában, a Ráday Könyvesházban, vagy a Centrális Galériában, egyebek mellett könyvbemutatókkal, kiállításokkal, színházi előadásokkal, kerekasztal-beszélgetéssel, koncertekkel kapcsolódnak a kortárs magyar irodalom ünnepéhez.
Csúcsokat döntöget a gyerekirodalom
Az egész világon egyre kevesebb az olvasó – mondja Békés Pál író, a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának (IBBY) elnöke. De a statisztikák azt is mutatják: a könyvolvasó gyerekek száma kisebb mértékben csökken, mint a felnőtteké. Ennek oka az iskolai kötelezettségben, a hagyományokban és abban gyökerezik, hogy a gyerekeknek meg kell tanulniuk olvasni – fejtegeti Békés. A hazai könyvkiadás erre (nagy nehezen) néhány éve felfigyelt, és a magyar könyvkiadók a Frankfurti Könyvvásár mellett már az áprilisi Bolognai Nemzetközi Könyvvásáron is jelen vannak. Olyannyira, hogy az utóbbinak 2006-ban Magyarország volt a díszvendége. Nagy előrelépés ahhoz képest, hogy hat-nyolc éve még gyászosan elhanyagolták nálunk ezt a területet. A fordulat óta egyre több magyar szerző ír gyerekkönyvet, és a még a nem gyermekkönyvvel foglalkozóként ismert kiadók is fenntartanak egy részleget a legkisebbeknek szánt olvasmányok számára. A könyvszakmában ez biztos piac, hiszen a szülők szívesebben vesznek könyvet gyermekeiknek, mint maguknak – tette hozzá Békés. Az MKKE igazgatója, Zentai Péter László szerint is a gyerekkönyvkiadás virágzik ma a legjobban, hiszen a az utóbbi időkben egyre több „felnőtt író” – például Tóth Krisztina, Kukorelly Endre, Háy János, Varró Dani, Szabó T. Anna – próbálkozik meg a kicsiknek szóló könyvekkel. Szerinte ez főleg a Harry Potter-jelenségnek köszönhető.
