Két szupervonatunk is lehet

„Magyarország a dél és az észak felől érkező nagy sebességű vasúti hálózathoz is kíván csatlakozni, a nemzetközi kormányszintű egyeztetések már folynak” – válaszolt a Világgazdaságnak Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója. A nyomvonaltervek elkészültek. Eszerint a Franciaországból Szlovénián át érkező, Gyékényesnél belépő vonal Kaposvár és Dombóvár érintésével érne el Budapestig.

A magyarországi szakasz öszszesen mintegy 200 kilométer hosszú lenne. A másik, északi vonal a salzburgi kiindulópontú nagy sebességű hálózat Bécsen és Pozsonyon keresztüli meghosszabbítása lenne, szintén budapesti végponttal. Ez így 180 kilométer, ám mivel Románia szeretné, ha Bukarestben lenne a végállomás, a pálya román határig való meghosszabbítása újabb kilométereket jelentene.

Legalább 200, de inkább 250 kilométeres óránkénti sebesség elérése a cél. „Ehhez már új pályát kell építeni” – hangsúlyozta a vezérigazgató, hiszen az uniós előírások szerint a nagy sebességű vonatok pályáját nem keresztezheti más sín vagy út. Ez számtalan felüljáró építését is feltételezi. A költségek egyelőre nem láthatók, de legalább kétmilliárd euróra kell felkészülni. Ehhez Magyarország természetesen uniós támogatásra számít, de már nem a mostani, hanem majd a 2013–2020-as uniós költségvetési ciklus idején. Legkedvezőbb esetben 2015-ben indulhat a beruházás, de Heinczinger István szerint reálisabb a 2020-as kezdésre számítani.

Magyarország már régóta dédelgeti a nagy sebességű vasút tervét, de a megvalósítást két okból is rendre későbbre halasztotta. Az egyik egyértelműen a magas költségigény, a másik az, hogy az úgynevezett lassújelekkel „feldíszített” országos pályahálózaton mindig akadtak sürgősebb tennivalók. Ugyanakkor várni sem szabad: térségünkben Lengyelország is mérlegeli a nagy sebességű vasút beindítását, Prága és Pozsony között már jár az óránként akár 275 kilométert is megtévő nagy sebességű vasút, és ugyanolyan közlekedik majd Helsinki és Szentpétervár között. A gyártók figyelik az eladási lehetőségeket. A francia Alstom beszállna akár a pályaépítésbe is, és – mint beszámoltunk – puhatolózó tárgyalásokat indított a magyarországi döntéshozóknál.

„Többféle opciót kínáltunk” – idéztük nemrég az Alstom Transport elnökét. Roland Kientz egyébként nem a fenti déli vagy északi nagy sebességű hálózati csatlakozásról beszélt, hanem egy azokhoz képest kisebb beruházásról. A Budapest–Pécs szakaszra adna el szívesen olyan vonatot, amelynek az óránkénti sebessége nem éri el a 200 kilométert, vagyis elég számára a meglévő pályát felújítani. Igaz, a MÁV-tól úgy tudjuk, az osztrák ÖBB-vel előkészített megállapodás alapján 2009 végétől Siemens RailJet szerelvények közlekednének Bécs és Budapest között.

A járműtípus vezető gyártója a francia Alstom, de erős német, spanyol, japán, újabban dél-koreai riválisai is vannak. Ismertek Kína és Oroszország gyár-tási ambíciói is.

A járműtípus vezető gyártója a francia Alstom, de erős német, spanyol, japán, újabban dél-koreai riválisai is vannak. Ismertek Kína és Oroszország gyár-tási ambíciói is.-->