Kirúgás betegség miatt

A munkáltató rendes felmondása jogellenes, ha azt azután adja postára, hogy tudomást szerzett a munkavállaló keresőképtelenségéről – hívta fel a figyelmet az alábbi jogvitában a Legfelsőbb Bíróság.
Az ügy kárvallottja üzemvezetőként dolgozott a cégnél, amely szervezeti átalakítások elé nézett. Szinte közvetlenül a változások előtt értesült arról, hogy az általa vezetett üzemegységet összevonják egy másik részleggel, és a munkaköre megszűnik. Pár nap múlva felkereste az üzemorvost, hogy gyógyszert írasson fel. A doktor még ezen a napon betegállományba vette.
Alighogy visszatért a munkahelyére a vizsgálatból, igazgatója hívatta, hogy átadja a felmondólevelet. A felmondási idő kérdésében azonban vita támadt közöttük, így a kiebrudalt üzemvezető nem vette át az iratot. Bő egy héttel később postán kapta meg a felmondást.
A munkaügyi bírósághoz fordult az intézkedés jogellenességének megállapításáért. A perben igazolta, hogy a felmondás közlését megelőzően táppénzre került. Ezért a bíróság helytadott a keresetnek. Hasonlóképpen foglalt állást a másodfokú bíróság is.
Egyértelmű volt, hogy a felmondás közlésének napján a jognyilatkozat átadása nem történt meg. A munkáltató legkésőbb másnap tudomást szerzett arról, hogy a felperest betegállományba vették. Ennek ellenére postázta az iratot. Mindebből következően az intézkedés felmondási tilalomba ütközött, így az jogellenes – szögezte le a másodfokú ítélkező fórum.
A munkáltató az LB-től kért felülvizsgálatot. Érvelése szerint a bíróságok figyelmen kívül hagyták azt az előírást, hogy a feleket együttműködési kötelezettség terheli, és jogaikat kizárólag rendeltetésszerűen gyakorolhatják.
Az LB kifejtette: a felmondást írásba kell foglalni, s az akkor válik hatályossá, ha az érdekeltnek átadják. Az iratot a felmondás közlésekor nem adták át a felperesnek, mivel az sérelmezte a felmondási idő mértékét. A dokumentumot ki kellett javítani, ezt akkor nem tették meg. Ezen a napon tehát a felmondást nem „kézbesítették”, akkor sem, ha a tartalmát az érdekelt megismerte.
A jogvita eldöntése szempontjából nem annak van jelentősége, hogy ekkor a felperes esetleg elhallgatta a betegségét, hanem annak: a munkáltató akkor postázta a kijavított iratot, amikor már kétséget kizáróan tudott a munkavállaló keresőképtelenségéről, amely alatt nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt – hangsúlyozta az LB. KK