Magyarország a harmincötödik

Rangsor. A Világbank a közelmúltban először hozta nyilvánosságra a Logistics Perception Indexet (LPI), illetve a hozzá kapcsolódó tanulmányt (www.worldbank.org/lpi), amely a vizsgált országok logisztikai versenyképességét mutatja. A részletekről Gecse Gergely, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) tanácsosa, logisztikai referens tájékoztatta lapunkat. Kiemelte: a világszervezet a Doing Business indikátora, illetve a World Economic Forum Global Competitiveness Index (GCI) kiegészítőjeként tekint az LPI-re.

A Világbank szakértői 2003-tól kezdték el kidolgozni ezt az ellátási láncra vonatkozó indikátort, amelyben több nemzetközi szervezet – FIATA, Global Express Association, Global Facilitation Partnership for Transportation and Trade, Turku School of Economics – munkatársai segítettek. A 150 országra kiterjedő LPI mintegy ötezer kvalitatív és kvantitatív elemzésen alapuló ötfokozatú mutató (az 1-es a legrosszabb, az 5-ös a legjobb), a rangsorban élen állók (például Hollandia, Németország) a logisztikában meghatározó szereplőnek számítanak.

A készítők szerint az LPI mutatóban egy egységnyi eltérés az importban hat, az exportban három nap különbséget jelent. Az indikátor használhatóságát jelzi, hogy nemcsak a régiók, a fejlett, a fejlődő, a kevésbé fejlett és a tengerpart nélküli országok, hanem az egyes kategóriákba tartozó államok között is különbséget mutat ki. A tanulmány megállapítja, hogy az olajexportálók a hasonló jövedelmű társaiknál rosszabbul szerepelnek. Ezzel szemben a feljövő országokban, ahol az exportorientált feldolgozóipar a meghatározó, a magánszféra nagyobb nyomást fejt ki a logisztikai reformokra, ezért a teljesítmény is jobb. A tanulmány ezzel kapcsolatban részletesebben is megvizsgál néhány államot. Például az EU-piachoz közel lévő Marokkó (a rangsorban a 94.) és Tunézia (60.) pozíciójának eltérését az okozza, hogy előbbi a logisztikai szektor fejlesztésére (különösen a raktározásra és a nyomon követésre) kevés figyelmet fordított, ráadásul utóbbi elektronikus adatcsererendszere jelentősen javított a vámfolyamatokon.

A tanulmány készítői kapcsolatot találtak a külföldi közvetlen tőkebefektetések (FDI) és az LPI között. Az utóbbi néhány más érdekes jelenségre is felhívta a figyelmet. Így például míg Sanghajból a tengerpart nélküli Csád (a rangsorban 142.) fővárosába (N’Djamena) egy húszlábas konténer eljuttatása 6500 dollárba kerül és tíz hétig tart, addig egy hasonló adottságú kelet-közép-európai országba csak háromezer dollárt és négy hetet vesz igénybe. Ugyanannak az autógyártónak a beszállítói pedig Olaszországban 7, Marokkóban 35, egyes afrikai államokban 3 vagy még ennél is több havi készletet tartanak.

A logisztika egyetlen mutatóba sűrítésénél nehézséget jelent, hogy számos szolgáltatást foglal magában a szállítástól a konszolidáción és a vámon át a disztribúcióig, a kapcsolódó adatok (például idő, költség) pedig nem mindig elérhetők, összesűríthetők vagy lényegesek. Emellett az ellátási lánc általános megbízhatósága egyre nagyobb jelentőségű, és a bizonytalanság lefedezése a logisztikai költségek szignifikáns részévé válik. Az LPI készítői ezért az ellátási lánc szinte egészét (a gyártól a kikötőn, raktá-

rokon át a vámig) ismerő nemzetközi szállítmányozók és expressz szolgáltatók körében végzett webalapú kérdőíves felméréssel próbálták kialakítani az indexet, amely végül hét terület – a vámkezelés és a kapcsolódó szolgáltatások hatékonysága; közlekedési és információtechnológiai (ICT-) infrastruktúra; nemzetközi szolgáltatások elérhetősége és megfizethetősége; a helyi logisztikai szektor szakértelme, tudása; nemzetközi szállítmányok nyomon követési készsége; hazai logisztikai költségek; a szállítmányok célba érésének pontossága – súlyozott átlagaként született.

Ezen mutatók alapján a tanulmány készítői négy csoportba sorolják az országokat, felhíva a figyelmet, hogy a közszférának nem elég pusztán a közlekedési és az ICT-infrastruktúra fejlesztésére koncentrálnia, hanem a vám és a logisztikai piac reformjai terén is lépéseket kell tennie.

Emellett a magánszféra szerepe is egyre döntőbb a minőségi, versenyképes szolgáltatások, illetve a megkezdett reformok támogatása terén. A négy csoport a következő. Logisztikabarát állam, amelyre magas színvonalú infrastruktúra, problémamentes folyamat, erős, globálisan integrált szektor jellemző. Széles körű reformokat végrehajtó, ahol a magánszektor kikényszeríti a reformokat (vám, infrastruktúra, szolgáltatások), amelyeket a közszféra következetesen végrehajt, és ezzel egy versenyképes szektor létrejöttének a feltételeit alapozza meg. Kisebb reformokat végrehajtó, amely egyes kulcsreformokat visz véghez, de ellenáll a nagyobb változásoknak. Nem logisztikabarát, ahol gyenge a változtatási hajlandóság, nincs ösztönzés a minőségi szolgáltatásokba történő beruházásokra.

A készülő magyar (kormányzati) stratégiában kiemelt szerepet kapó indikátor tekintetében hazánk a 35. helyet foglalja el, megelőzve a legtöbb régiós versenytársát, igaz, az eltérés csak Szlovákia és Románia esetében szignifikáns. Jelentős a lemaradás viszont a szomszédos Ausztriához képest, amely az ötödik helyet foglalja el. Az EU 15 országa a rangsorban a legjobb harminc, az EU27 a legjobb hatvan között szerepel. Hazánk egyes részmutatóit vizsgálva az LPI-élbolyhoz viszonyítva a lemaradásunk a közlekedési és az ICT-infrastruktúra, a logisztikai szakértelem és a nyomon követés tekintetében jelentősebb. E téren az elkövetkező évek fejlesztései és reformjai remélhetőleg kedvező változásokat hoznak – mondta Gecse Gergely. VG

A vámkezelés és a kapcsolódó szolgáltatások hatékonysága

Közlekedési és információtechnológiai (ICT-) infrastruktúra

A nemzetközi szolgáltatások elérhetősége és megfizethetősége

A helyi logisztikai szektor szakértelme/tudása

A nemzetközi szállítmányok nyomon követési készsége

A hazai logisztikai költségek

A szállítmányok célba érésének pontossága

* Az LPI hét terület súlyozott átlagaként született.

A vámkezelés és a kapcsolódó szolgáltatások hatékonysága

Közlekedési és információtechnológiai (ICT-) infrastruktúra

A nemzetközi szolgáltatások elérhetősége és megfizethetősége

A helyi logisztikai szektor szakértelme/tudása

A nemzetközi szállítmányok nyomon követési készsége

A hazai logisztikai költségek

A szállítmányok célba érésének pontossága

* Az LPI hét terület súlyozott átlagaként született.

-->