Maradt a kamat és az erős forint

Törpe kisebbséghez tartoznak azok, akiknek bejött a tippjük, miszerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa nem változtat a jegybanki alapkamat 8,50 százalékos szintjén. A szakértők túlnyomó többsége izmos emelést, akár 50 százalékpontosat is elképzelhetőnek tartott, de a 25 pontosra letették a nagyesküt. Jóslatuk mögött a vártnál magasabb magyar inflációs és béradatok, a tovább dráguló nemzetközi nyersanyagárak és az eurózónában kilátásba helyezett kamatemelés állt.
Simor András, a jegybank elnöke elmondta: a tartás és egy 25 bázispontos emelés közül szoros szavazáson döntöttek az előbbi javára. Úgy véli, a tanácstagok elmúlt hetekben tett nyilatkozataival, illetve a májusi határozatot követő kommentárral sem áll ellentétben a tegnapi lépés. Ugyanis a MNB álláspontja szerint a jelenlegi monetáris kondíciók szigorúnak tekinthetők, nem utolsósorban a forint felértékelődése miatt. A piac a májusi inflációs, illetve az áprilisi béradatok nyilvánosságra hozatalát követően vette szinte biztosra, hogy a központi bank 25 bázisponttal emeli júniusban az irányadó rátát. A monetáris tanács szerint azonban az elmúlt hónapban érkezett adatokból nem vonható le határozott következtetés, amely szerint a magyar inflációs pálya letért volna a májusi előrejelzésben felvázoltról.
A forint árfolyama a döntés előtti erősödés után átmeneti gyengüléssel reagált a kamatemelés elmaradására, majd visszatért a 240 forint/eurós szint környékére.
Az államnak – az uniós tagsággal – radikálisan lecsökkent a mozgástere olyan esetekben, mint amilyen a forint jelenlegi jelentős erősödése – mutatott rá a Világgazdaságnak a hazai kis- és középvállalati exportőrök szervezetének, a Magyar Külgazdasági Szövetségnek az elnöke. Dávid Imre leszögezte: az állam – hangsúlyozottan nemcsak a kormányzat, hanem mellette a Magyar Nemzeti Bank is – az egyedüli érdemi közvetlen eszközön, az árfolyam-politikán keresztül tudná elősegíteni a nemzeti érdekek érvényesülését, segíteni a hazai exportőr kis- és középvállalatokat.
Ám helytelen prioritási sorrendet állítottak fel a kkv-k szempontjából. A jelenlegi erős forint ugyanis egyrészt ellehetetleníti – jócskán megdrágítja – a kisebbek exportját, másrészt könnyíti – jóval olcsóbbá teszi – az importot, amelynek következtében a hazai piacon is jelentős pozícióvesztést szenved el ez a vállalati kör. Ugyanakkor a multinacionális cégek számára a forint erőssége vagy gyengesége tulajdonképpen indifferens, a nemzetközi elszámolás és a jelentős importhányad miatt is. Vannak ugyan eszközök, konstrukciók, amelyekkel lehet mérsékelni az árfolyam hatását, de ezek költségnövelő tényezők, amelyek szintén rontják a kkv-k versenyképességét a nemzetközi piacokon.
Az Európai Unió szabályai miatt nincs olyan eszköz a tárca kezében, amellyel legalább részben meg lehetne segíteni, kompenzálni az erős forint miatt veszteségeket elkönyvelni kénytelen hazai exportőr kis- és középvállalatokat – nyilatkozott lapunknak Garamhegyi Ábel. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára, külgazdasági kormánybiztos hozzátette: amit tehetnek, az az, hogy növelik a kereskedelemfejlesztési pályázatokra allokált forrásokat, ez ugyanis megengedett az unióban.
Mint a külkereskedelemért és a működőtőke-beáramlásért felelős kormányzati szakember rámutatott: miközben az erős forint azt is mutatja, hogy a gazdaság erősebb, mint amilyennek megítélik, kedvezőtlen hatásai is vannak. Ezek ráadásul nem is csak az exporttevékenységben, hanem a működőtőke-befektetésekben is érzékelhetővé válhatnak. Ugyanis mondjuk egy feldolgozóipari beruházásnál – lehet akár a Mercedes példáját felhozni – a termelés beindításáig egy sor olyan jelentős költség adódik, mint például az építkezés maga, amelyet erős forintban fizet ki a cég. A kereskedelemfejlesztés céljára rendelkezésre álló keret rugalmas, az igényeknek megfelelően alakul. Tavaly 750 millió forintot használtak fel erre a célra az ITD Hungaryn keresztül.

A nominális árfolyamon túl a tisztánlátás érdekében a reálárfolyamra érdemes koncentrálni a nemzetközi összehasonlításkor, mivel az inflációs különbségek eltérítik az árfolyamhatásokat.

A reálárfolyamnak többféle megközelítése létezik, a legegyszerűbb módon a fogyasztói árindexek alakulásával korrigálják a nominális árfolyam változását.

A vállalati versenyképességről azonban többet mond, ha a munkaerőköltség változásával kalkulálunk a fogyasztói infláció helyett, mivel az előző jelenti a vállalatok közvetlen költségtényezőjét.

Az egység-munkaköltség alapú reáleffektív árfolyam (lásd a fenti grafikonunkat) azt fejezi ki, hogy az egységnyi termékre jutó munkaerőköltségek belföldön mennyivel gyorsabban nőnek, mint külföldön, vagyis a mutató egyben a termelékenység változását – esetünkben a növekedését – is figyelembe veszi.

Az MNB készít erre vonatkozó statisztikát, amelyből kiderül, hogy a fenti módon kalkulált reálárfolyam-mutató 2000-hez képest 14 százalék körüli fel-értékelődésen ment keresztül.

Ebben még a valamivel gyengébb tavaly év végi forintárfolyam szerepel, a 2008 első negyedére vonatkozó adatok egyelőre nem jelentek meg.

Ez azonban csak első ránézésre jelentős felértékelődés, ugyanis 2000-ben viszonylag gyenge volt a forint, 2002-ben és 2005-ben már volt a maihoz hasonló szinten ez a fajta reálárfolyam.

A nominális oldalról érkező folyamatos felértékelődési hatással ellentétes irányban pedig a termelékenység hosszú távú emelkedése is dolgozik.

A nominális árfolyamon túl a tisztánlátás érdekében a reálárfolyamra érdemes koncentrálni a nemzetközi összehasonlításkor, mivel az inflációs különbségek eltérítik az árfolyamhatásokat.

A reálárfolyamnak többféle megközelítése létezik, a legegyszerűbb módon a fogyasztói árindexek alakulásával korrigálják a nominális árfolyam változását.

A vállalati versenyképességről azonban többet mond, ha a munkaerőköltség változásával kalkulálunk a fogyasztói infláció helyett, mivel az előző jelenti a vállalatok közvetlen költségtényezőjét.

Az egység-munkaköltség alapú reáleffektív árfolyam (lásd a fenti grafikonunkat) azt fejezi ki, hogy az egységnyi termékre jutó munkaerőköltségek belföldön mennyivel gyorsabban nőnek, mint külföldön, vagyis a mutató egyben a termelékenység változását – esetünkben a növekedését – is figyelembe veszi.

Az MNB készít erre vonatkozó statisztikát, amelyből kiderül, hogy a fenti módon kalkulált reálárfolyam-mutató 2000-hez képest 14 százalék körüli fel-értékelődésen ment keresztül.

Ebben még a valamivel gyengébb tavaly év végi forintárfolyam szerepel, a 2008 első negyedére vonatkozó adatok egyelőre nem jelentek meg.

Ez azonban csak első ránézésre jelentős felértékelődés, ugyanis 2000-ben viszonylag gyenge volt a forint, 2002-ben és 2005-ben már volt a maihoz hasonló szinten ez a fajta reálárfolyam.

A nominális oldalról érkező folyamatos felértékelődési hatással ellentétes irányban pedig a termelékenység hosszú távú emelkedése is dolgozik. Pályázható támogatási jogcímek és maximumok Külföldi kiállításon kiállítóként, illetve információs standdal való részvétel egyes kiadásai: a teljes költség, alkalmanként maximum 1,2 millió forint, illetve preferált kiállításon 1,7 millió forint

Külföldi kiállításhoz kapcsolódó konferencia regisztrációs díja: a teljes költség, évente maximum egymillió forint

Külföldi kiállításhoz kapcsolódó kísérő rendezvény szervezése: a költségek 80 százaléka, alkalmanként egymillió forint

Idegen nyelvű prospektus és/vagy elektronikus információhordozók (CD, DVD, pendrive): a költségek fele, alkalmanként 500 ezer forint

Idegen nyelvű weblap készítése: a költségek fele, alkalmanként 300 ezer forint

Sajtó-, tv-, rádióhirdetés, közterületi reklám elhelyezése külpiacon: a költségek fele, évente maximum 2 millió forint

Cégprezentáció, önálló áru- vagy divatbemutató szervezése külpiacon: a költségek fele, maximum 2 millió forint alkalmanként

Külpiacon létesítendő iroda, bemutatóterem éves bérleti díja: a költségek fele, maximum 2 millió forint alkalmanként

Nemzetközi szervezeti tagdíj: a költségek fele, évente maximum 2 millió forint

Megfelelőségtanúsítási eljárás: a költségek fele, évente 2 millió forint/cég

Konkrét árucsoportra és/vagy adott célországra vonatkozó komplex marketingterv megvalósítása: a költségek fele, maximum 10 millió forint alkalmanként Vállalatvezetők véleménye Pick Szeged Zrt. Rendkívül kedvezőtlenül hat az erős forint a Pick Szeged Zrt. gazdálkodására. Kovács László, a cég elnök-vezérigazgatója elmondta: a gondot alapvetően az okozza, hogy a társaság kétharmaddal több exportot bonyolít le a felhasznált importalapanyag-hányadnál, miközben a kiviteli pozíciókat a forint erősödése jelentősen rontja. Ugyanakkor a Pick számára éppen a külpiacok jelentenék a kitörési pontot, mivel a belföldi fogyasztás folyamatosan szűkül. A társaság arra törekszik, hogy a nehéz helyzet ellenére is megőrizze értékesítési lehetőségeit, de elképzelhető, hogy ennek érdekében átmeneti veszteségeket is be kell vállalnia. A vállalat árbevételének egyharmada származik exportból.

Hankook Tire. Rontja a Hankook Tire Magyarország Kft. exportbevételét is az erős forint. A cég alapvetően külföldön, ezen belül is euróelszámolású országokban adja el az általa gyártott járműabroncsok meghatározó részét. Általában hosszú fizetési határidővel dolgozik, vagyis a megállapodásban euróban rögzített ár mögött az árfolyamváltozás miatt ma kevesebb forint áll, mint a szerződés megkötésekor. A kft. belföldi forintbevételeivel sem tudja ellensúlyozni a kiesést, és az sem semlegesíti a kedvezőtlen hatást, hogy beszerzései nagy része is euróban történik – tájékoztatta lapunkat Roy Katalin, a Hankook magyarországi PR-vezetője. A társaság egyelőre nem alkalmaz árfolyamkockázat-csökkentő technikát.

AGC Kft. „Miután termékeink 95 százalékát exportáljuk, bevételünk csökken, emelkedik viszont a fajlagos költségünk” – mondta Gíber Mihály, a tatabányai autóüveg-gyártó cég HR-vezetője. Az infláció felfelé hajtja a béreket, és amiatt is csökken a versenyképességük, hogy Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában olcsóbb az áram. A cég már a jövő évi terven dolgozik, ám egyre nehezebb pályázni a tokiói székhelyű anyacég, az Asahi Glass újabb projektjeiért. A nehézségek miatt rövid távon nem kell ugyan csökkenteni a 450 fős létszámot, viszont a magas fokú automatizáltság és a hatékonyság fokozása ellenére is félő, hogy nem nyerik el az új autómodellek számára való beszállítás jogát.

Phoenix Gumiművek. „Termékeink 100 százalékát euróért értékesítjük, de csupán beszerzésünk 40 százalékáért fizetünk euróval, így érezzük az erős forint minden káros hatását” – mondta Nagy Mihály, a VW, a BMW, a Mercedes, a Porsche és a Ford számára hűtő és fűtő gumicsöveket gyártó makói cég vezetője. Az autóipari beszállítók minden év elején 2-3 százalékkal csökkentik áraikat, tehát az inflációs hatások és a szolgáltatási költségek emelkedése nélkül is kénytelenek ennyivel növelni a hatékonyságot. Ám a forint árfolyama miatt már öszszesen 8-9 százalékos hatékonyságnövelésre lenne szükség, de erre nincs lehetőség. A cég reméli, hogy csupán átmenetiek lesznek a nehézségek.

Bonyhádi cégek. Nehéz helyzetben vannak a bérmunkából élő cipő- és más könnyűipari, munkaintenzív vállalkozások. Euróban kötötték éves szerződéseiket uniós partnereikkel, 255–260 forintos árfolyamon. A mostani erős forint „kihegyezte” a helyzetüket, hiszen a kiadásaik folyamatosan nőnek, a bevételi szintjük viszont esik. Éves szerződéseikben nem tudják kivédeni az árfolyamkockázatot, erre ugyanis nincs fogadókészség a megrendelő fél oldalán. Mindez ollóba szorítja a gazdálkodásukat, elképzelhetőnek tartják, hogy létszámot kell csökkenteniük. Bonyhád körzetében például 1200 ember munkahelye kerülhet veszélybe ebben az évben. A vállalkozások központi segítségre számítanak, úgy vélik, ez még mindig olcsóbb. -->