Mit hoz az Eb? 1,4 milliárd eurót költünk a torna alatt

A tornából természetesen a két rendező ország – Ausztria és Svájc –profitálhat a legtöbbet, de minden bizonnyal jelentősen megdobja majd a rendezvény a fogyasztást egész Európában. Sőt miután az olimpiát illetve a futball vb-t követően a világ harmadik legnagyobb sporteseményének számító Eb-t egyre többen kísérik figyelemmel az öreg kontinens határain túl is, az esemény globális gazdasági hatása sem lesz elhanyagolható.

Ez a hatás ugyanakkor természetesen nem korlátozódik a kontinensviadal három hetére, bizonyos iparágakban már az elmúlt hónapokban is megdobta a keresletet a közeledő Eb. A hasonló események előtt az elmúlt esztendőkben rendszeresen megnőtt például az LCD televíziók értékesítése, mivel sok rajongó új tévéjén szeretné már nyomon követni az eseményeket, s nem volt ez másképp a mostani Eb esetében sem.

A kontinensviadal globális gazdasági hatást bizonyítja, hogy a megugró keresletet nem csak Európában érzékelték az elektronikai készülékeket gyártó cégek: a társaságok még Thaiföldön is úgy számoltak, hogy az Eb-t megelőző hónapokban a szokásosnál 20-30 százalékkal több laposképernyős tévét adhatnak el.

Persze a keresletnövelő hatás elsősorban a következő bő három hétben lesz érzékelhető. Egy, az Európa-bajnokságokat már 16 éve szponzoráló MaterCard által készített kutatás szerint az esemény 1,4 milliárd eurós többletfogyasztást generálhat kontinens-szerte. A torna alatt biztosan többet költenek majd az európaiak jegyekre, utazásra és vendéglátó-szolgáltatásokra, élelmiszerre és távközlésre, de megdobja az Eb a reklámbevételeket, és bővíti a szponzori piacot is.

A MaterCard szerint a mérkőzések átlagosan 49 millió eurós többletkeresletet generálhatnak az öreg kontinensen, ám az egyes meccsek gazdasági hatása között biztosan nagy lesz a szórás. Az elemzés szerint lesznek olyan mérkőzések is, amelyeknél ez az összeg megközelíti majd a 60 millió eurót.

A legnagyobb lökést minden bizonnyal azok a meccsek adják majd a gazdaságnak, melyekben részt vesz a német válogatott, igaz csak az egyenes kieséses szakaszban. A csoportmeérkőzések során ugyanis a legtöbben valószínűleg az úgynevezett halálcsoport (Olaszország, Franciaország, Hollandia, Románia) összecsapásait kísérik majd figyelemmel, így az első másfél hétben ennek a kvaretnek a meccsei generálhatják a legnagyobb többletfogyasztást.

Ennek a gazdaságélénkítő hatásnak a nagy része ugyanakkor természetesen a rendező országokban csapódik majd le. Ausztriában a legfrissebb előrejelzések szerint 263 millió eurós nettó többletköltést generálhat az Eb, az ország GDP-jét pedig 0,15 százalékkal, azaz 321 millió euróval dobhatja meg az esemény.

Ennél is nagyobb pozitív hatást várnak a svájciak, akik szerint 0,2 százalékkal, azaz mintegy 860 millió frankkal (527 millió euróval) növekedhet az ország GDP-je az Európa-bajnokságnak köszönhetően.

Nemcsak pozitív gazdasági hatásai lesznek ugyanakkor a tornának. Feltehetőleg ismét felüti majd a fejét a szakzsargonban futballitisnek nevezett jelenség amely arra utal, hogy az alkalmazottak beteget jelentenek a munkahelyükön, hogy otthon maradhassanak mérkőzéseket nézni.

Bár a futballitisz a legutóbbi vb-k és Eb-k során már komoly, több 100 millió eurós károkat okozott a vállalatoknak, ezt némileg kompenzálja, hogy a nagy sportesemények alatt általában növekszik a munkahelyükre bejáró alkalmazottak munkavégzésének hatékonysága.