Nem kiugró, de jó búzatermés

Az idei termésről szóló korábbi optimista jóslatokkal szemben ma már jóval szolidabbak a várakozások: a tavalyinál jobb, de nem kiugró eredményre számítanak a hazai búzatermelők. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára elmondta: a gazdálkodók várhatóan 4,8-5 millió tonna búzát takaríthatnak be, szemben a tavalyi 4 millióval. Az országban nem egyöntetű a táblák minősége az eltérő időjárási körülmények miatt: a Dunántúlon kisebb, Kelet-Magyarországon nagyobb hozamokra számíthatnak a termelők.

A szakemberek az elmúlt évinél lényegesen jobb gabonatermést várnak egész Kelet-Európában. Oroszországban a 81,8 millió után a 87-90 millió tonnát is elérheti a mennyiség, Ukrajnában 29,3 millió helyett 40 milliót várnak, Fehéroroszország pedig 8 millió tonnával számol, ez tízszázalékos emelkedést jelentene 2007-hez képest. A javuló kilátások fényében Kijev május elején feloldotta a tavaly bevezetett exportkorlátozásokat, és így azonnal háromszorosára ugrott a kivitel. Moszkva és Minszk ezzel szemben – az ellátási nehézségekre hivatkozva – 40 százalékos, de tonnánként legalább 105 eurós exportadót alkalmaz a gabonára.

Ugyanakkor a világ legtöbb országában – ellentétben Kelet-Európával – legfeljebb közepes gabonatermésre számítanak. Az Egyesült Államokban a túlságosan esős idő miatt borúsak a kilátások, legyen szó búzáról, kukoricáról vagy rizsről, míg Ausztráliában éppen a szárazság okoz gondot. Kínában az agrárminisztérium felszólította a gazdákat, hogy a várható heves esőzésekre tekintettel mielőbb arassák le gabonájukat. Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken és más ázsiai országokban az időjárás mellett az árak alakulása is elbizonytalanítja a gazdákat. Míg egyesek minden rendelkezésre álló területet bevetettek, hogy kihasználják a magas világpiaci árakat, mások nem vállalják az égbe szökött üzemanyag- és műtrágyaárakat, ezért inkább pihentetik rizsföldjeiket. Emiatt elemzők arra számítanak, hogy a világ rizskészletei csökkenni fognak.

A 39-40 ezer forintos tonnánkénti magyar tőzsdei búzajegyzések azt jelzik, hogy a nyári aratás után 36-38 ezer forintos induló árak lehetnek a fizikai piacon – közölte Fórián Zoltán, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. szakértője. Bár a tavaly kialakult, 50-60 ezer forintos felvásárlási árak várhatóan nem ismétlődnek meg, az is biztosra vehető, hogy nem rendeződnek vissza a korábbi évek alacsonyabb szintjére. Ez pedig annak az eredménye, hogy a (világpiaci) kereslet tartósnak ígérkezik, és jó termés esetén sem „enged meg” nagy árcsökkenéseket (sőt megfelelő exportlehetőségeket teremt).

A gabonatermelő vállalkozások mérsékelt, 10 százalék körüli nyereséggel számolnak az idén – tudtuk meg Vancsura Józseftől, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnökétől. Ennek oka, hogy az utóbbi időszakban nemcsak a felvásárlási árak, hanem a termelési kiadások (elsősorban a műtrágya- és a gázolajárak) is nőttek. Egy hektár búza önköltsége ma 150-160 ezer forintra tehető, miközben a gazdálkodók – 40-50 ezer forintos terményárakkal kalkulálva – a minőségi terménynél 180-200 ezer forintos árbevétellel számolnak. Az önköltség – állítja Vancsura József – 4-4,5 tonnás hozamoknál térülhet meg, míg az országos termésátlag várhatóan 4,6 tonna lesz. Az eredményességet azonban javítják az uniós területalapú támogatások, amelyek hektáronként mintegy 40 ezer forintot tesznek ki. A jobb árak reményében a gabonatermelők nagy része elraktározza és később értékesíti a búzát.

Ha a tonnánkénti búzaárak 40–45 ezer forint között lesznek, nem kell további lisztdrágulásra számítani, 40 ezer forint alatti áraknál pedig még olcsóbb is lehet a liszt – állítják nevük elhallgatását kérő malomipari szakértők. Mint ismert, a molnárok tavaly 50-60 százalékkal növelték áraikat, így mostanra 80-87 forintos kilónkénti iparági átadási árak alakultak ki. Szakértők egy része ma bizonytalannak tartja a piacot, mert szerintük a betakarítható mennyiség csökkenhet, és a minőség is romolhat, ha az aratás kezdetéig (a következő két-három hétben) folytatódnak az elmúlt napok heves esőzései.

Sok tényező befolyásolhatja a várható eseményeket – érvel Varga László, a Magyar Pékszövetség elnöke is. Ugyanakkor hozzátette: a sütőipari költségeket a mai kenyérárak nem ismerik el. Ezt igazolják a KSH adatai is, amelyek szerint a kenyérfélék – szemben a liszttel – tavaly csak 19 százalékkal drágultak, azóta pedig a pékek energia- és munkabérköltségei is nőttek. Ezért az iparág – függetlenül a konkrét idei búzaáraktól – további áremeléseket tart szükségesnek. A drágítás a nyáron is folytatódik: a vállalkozások külön-külön, kisebb lépésekben igyekeznek megegyezni partnereikkel. VG

A 2-2,5 millió tonnás fennmaradó árumennyiséget az exportpiacokon lehet majd értékesíteni. A kivitelt az erős forint nehezíti, a távolabbi piacokon pedig a szállítási költségek is gondokat okozhatnak.

A 2-2,5 millió tonnás fennmaradó árumennyiséget az exportpiacokon lehet majd értékesíteni. A kivitelt az erős forint nehezíti, a távolabbi piacokon pedig a szállítási költségek is gondokat okozhatnak.-->