Nyilvántartott kínai bódék
A szakmai egyeztetés eredményétől függően várhatóan június végén kerül a kormány elé a vásárokról és piacokról szóló rendelet módosítása – tudta meg a Világgazdaság. A tervezet elfogadásával végre rendeződhet a hazai – elsősorban a ruházati – értékesítést sújtó, évi több száz- milliárd forint kárt okozó feketekereskedelem ügye.
Számos szakmai fórumon felvetődött a vásár- és piactartás részletes szabályait tartalmazó, 1995-ben elfogadott kormányrendelet módosítása – nyilatkozott kérdésünkre Kondorosi Ferenc, az Új rend kormányzati program összehangolásáért felelős kormánybiztos. A piaci működés „kifehérítésére” irányuló kezdeményezésben nagy az egyetértés a kormány és az érdek-képviseleti szervek között. A tervezetben szereplő egyik legfontosabb pont a piacok és a vásárok naprakész nyilvántartása; ez azt jelenti, hogy az elárusítóhelyeknek sorszámot kell kapniuk, így pontosan követhető a vállalkozások tevékenysége. Az az üzemeltető, amely nem tartja be a rendeletben előírtakat, szigorú szankciókra, például a piac bezárására számíthat – tette hozzá. Emellett a módosítási tervezetben javasolják a piaci ellenőrzések átalakítását, szigorítását. A kormánybiztos szerint a hatékony vizsgálat érdekében az erre jogosult nyolc szervezet – köztük a VPOP, az APEH és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság – között folyamatos információcserére, akár közös adatbázis létrehozására is szükség van.
A hazai feketekereskedelem melegágyaként gyakran emlegetik a budapesti józsefvárosi piacot. A bazárt fenntartó Komondor Kft. egyik képviselője lapunknak elmondta, hogy a vádakkal ellentétben a piac területén már eddig is – a rendeleteknek megfelelően – sorszámokkal ellátott árusítóhelyek működtek. Mivel ezek bármikor ellenőrizhetők, nem tartanak a kormányrendelet módosításában szereplő szigorításoktól. Hozzátette: a fővárosi piacon főként ruházati vállalkozások kaptak helyet. A pontos számról és a terület nagyságáról tulajdonosi döntésre hivatkozva nem közölt információt. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) becslése szerint több ezer elárusítóhely működik a józsefvárosi piac évről évre terjedő területén.
Vámos György, az OKSZ főtitkára lapunknak elmondta: ma a feketekereskedelem nagysága elérheti az évi több százmillió forintot, ez a teljes kereskedelemnek nagyjából 20-25 százaléka, a ruházat esetén az illegális értékesítés valamivel több, 30-35 százalék. A főtitkár hangsúlyozta: a naponta gyakran 4-5 millió forint forgalmat lebonyolító árusoknál elsősorban nem a kispénzű vevők vásárolnak, hanem a hazai ruházati kiskereskedők jó része. Ezt támasztja alá a KSH felmérése is: a bejelentett vállalkozásokról készített összegzés szerint a fővárosi nagykereskedők 34 százaléka, míg a kiskereskedők 10 százaléka található a VIII. kerületben. Vámos György leszögezte: a rendelet módosításával nemcsak az áru beszerzéséről, hanem annak továbbadásáról is számot kell adniuk a piaci árusoknak.
A változtatás elfogadása esetén több vásárlóra és tisztességes versenyhelyzetre számít Bagnóczky Attila, a ruházati cikkek hazai gyártásával és kereskedelmével foglalkozó Major
Team Kft. ügyvezetője. Úgy véli, ha lesznek olyan távol-keleti kereskedők, akik vállalják, hogy legálisan működnek tovább, megélhetésük érdekében emelniük kell az árakon. Így meglehet, hogy több vevőnek nem éri majd meg kimenni a piacra, hiszen a belvárosi kis üzletekben ugyanazon az áron vásárolhatnak be – fűzte hozzá.
