Rendeltetésellenes felmentés
A felmentés rendeltetésellenes, ha azt a munkáltató a köztisztviselő helyesnek bizonyult szakmai véleménye miatt alkalmazza – mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) az alábbi ügyben.
A referens munkakörben dolgozó felperes felmentését a kormány által elrendelt létszámcsökkentéssel indokolták. Az érintett viszont úgy vélte: az intézkedés jogellenes volt. Munkáltatója rendeltetésellenesen gyakorolta jogait, és hátrányos megkülönböztetésben részesítette. Emiatt a munkaügyi bírósághoz fordult. Az elutasította a keresetet, mondván, az elbocsátott nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani a felmentés jogellenességét.
A másodfokú ítélkező fórum a hátrányos megkülönböztetést ugyan nem, de a rendeltetésellenes munkáltatói joggyakorlást kétségtelennek találta. Értékelte egyebek között azt, hogy a felperest a korábbi igazgató nevezte ki vezetői munkakörbe, jó volt a munkakapcsolatuk. A felperes utóbb – a jelenlegi igazgató ellenében – pályázott az igazgatói posztra. Szakmailag kritizálta is volt vetélytársát, és a bejelentése alapján lefolytatott felügyeleti vizsgálat nagyrészt alátámasztotta álláspontját. Az igazgató elismerte a felperessel fennálló személyes ellentéteket. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság jogellenesnek ítélte a felmentést.
Az alperes az LB-től kért felülvizsgálatot. Arra hivatkozott, hogy a rendeltetésellenes joggyakorlásra a személyi ellentétek nem adhatnak okot. Az LB az ügyben kifejtette: a feleknek jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése során nemcsak a jogszabályi előírásoknak, hanem a jogszabály céljának, rendeltetésének megfelelően kell eljárniuk. Ezt a törvény indokolásán túl egy munkaügyi kollégiumi állásfoglalás ugyancsak rögzíti, amikor kimondja: a munkáltató felmondási-felmentési jogával való visszaélés akkor is megállapítható, ha a bíróság meggyőződött arról, hogy a felmentés oka a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága körében tett észrevétele vagy megjegyzése volt. A személyes ellenszenv önmagában valóban nem minősül rendeltetésellenes joggyakorlást megalapozó körülménynek. Az adott esetben azonban többről van szó. A felperes és igazgatója között szakmai viták folytak. A szakmai kvalitásokkal bíró felperes felvetéseit a felügyeleti vizsgálat megerősítette. Az igazgató vezetőtársai javaslata nélkül választotta ki a felperest leépítendő személyként. A kiválasztásnak pedig semmiféle indokát nem jelölte meg a perben – hangsúlyozta az LB, és hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet. KK
