Start kártya: A kkv-k ritkábban veszik igénybe a kedvezményeket
A 2007 júliusától igényelhető Start Plusz és Start Extra kevésbé népszerű: az előbbit nyolcezer-tizenhárman, az utóbbit mindössze háromezer-ötszázkilencvenheten vették igénybe. A munkaadók - főként a kisebb vállalkozások - sokszor nem élnek a Start-programok lehetőségeivel, így a kedvezmények többségét a nagy, gyakran külföldi tulajdonban lévő vállalkozások zsebelik be.
Pedig a tét nem kevés: egy pályakezdő Start-kártyás, illetve gyesről, gyedről, gyetről érkező, közeli családtagot gondozó, vagy tartósan álláskereső Start Pluszos munkavállaló alkalmazása révén a foglalkoztatás első évében a bruttó fizetésnek mindössze tizenöt, a második évben pedig huszonöt százalékát kell befizetni járulékként. Az első évben tehát - a harminckét százalékos járulékhoz képest - a bruttó kereset tizenhét a másodikban hét százalékát spórolhatja meg a munkaadó. A kedvezmény két éven keresztül havonta érvényesíthető, tehát az alkalmazónak csak a csökkentett járulékot kell befizetnie.
Bár a kedvezmény a középfokú végzettséggel rendelkezők esetén a minimálbér másfélszeresének, felsőfokú végzettségűek alkalmazásakor kétszeresének megfelelő összeghatárig lehetséges, éves szinten így is többszázezer forintot spórolhat az alkalmazó. Minimálbérre (bruttó 69000 forint) bejelentett Start, illetve Start Plusz-kártyás munkavállalók foglalkoztatásakor az első évben összesen közel száznegyvenegyezer, a második évben pedig ötvennyolcezer forinttal kell kevesebb járulékot fizetni. A minimál bér másfélszeresét (103500 forint) kereső alkalmazottak esetén az éves kedvezmények mértéke nagyjából kétszáztizenegyezer, illetve nyolcvanhétezer, a minimálbér kétszeresére (138000 forint) bejelentetteknél pedig közel kétszáznyolcvankétezer, illetve száztizenhatezer forint – írja az Origo.
Az ötven év felettiek, illetve a csupán alapfokú végzettséggel rendelkezők elhelyezkedését segítő Start Extra-kártya még nagyobb kedvezményekre jogosít: a munkavállalók után az alkalmazás első évében egyáltalán nincs járulékfizetési kötelezettség, és a második évben is csupán a bruttó fizetés tizenöt százalékát kell leróni havonta.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézetének (MKIK GVI) elemzése alapján a megkérdezett vállalkozások 23,3 százaléka foglalkoztatott 2007-ben Start kártyával rendelkező fiatalt. A statisztika szerint a nagy cégek alkalmaztak a legnagyobb arányban Start-kártyás munkavállalókat: ötvennyolc százalékuk élt a program nyújtotta lehetőségekkel. Ez az arány a mikrovállalkozások esetén 5,3, a tíz-tizenkilenc fős kisvállalkozásoknál 16,6, a húsz-negyvenkilenc főt foglalkoztatóknál 24,7, az ötven-kétszáznegyvenkilenc fős nagyobb cégeknél pedig 38,9 százalék. A GVI elemzése arra is rávilágított, hogy gazdasági ágazatok szerint a szállítás, a távközlés és az energiaipar jár az élen a Start-kártyások alkalmazásában. Bár a kkv-k ritkábban használják ki a Start-kátyák kedvezményit, az SZMM az igénylések számának emelkedésére számít.
