Tarifát emelnének a taxisok
Várhatóan még ebben a hónapban benyújtják tarifaemelési javaslatukat a taxisok a Fővárosi Önkormányzatnak. A jelenlegi budapesti maximált összegek – a 300 forintos alapdíj és a 240 forintos nappali kilométer-tarifa – 2000 óta nem változtak. Az üzemanyag ára viszont igencsak nőtt: nyolc évvel ezelőtt júniusban a 95-ös benzin literje 231, a gázolajé 207 forintba került. Ma az előbbiért átlagosan 312, az utóbbiért 330 forintot kell fizetni. A taxitársaságok az emelkedő költségeket nem tudják kitermelni a túl erős verseny és a maximált tarifa miatt.
A Taxi Fuvarszervező Társaságok Szövetsége, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Taxis Szakmai Kollégiuma azt szeretné, hogy az alapdíj körülbelül 200 forinttal növekedjen. Remélik, hogy a főváros még kora ősszel meghozza döntését. A két szervezet egyébként már tavaly is kezdeményezte a tarifarendezést, akkor azonban a önkormányzat levette a kérdést a napirendről.
Sipeki József, a BKIK Taxis Szakmai Kollégiumának a vezetője szerint a maximált tarifa emelése nem jelentené azt, hogy minden cég csak azt az árat érvényesítené. Hiszen – mint táblázatunkból is kitűnik – telefonos rendelés esetén ma sem alkalmazzák ezt, csupán az utcai leintések alkalmával, illetve egyes cégek vendéglátóhelyektől indulva dolgoznak a 240 forintos tarifával. Dudás Zoltán, a 4500 taxisnak munkát adó kilenc jelentősebb budapesti fuvarszervező társaságot tömörítő szövetség főtitkára úgy véli: a maximált tarifa emelése inkább lehetőséget nyújtana a taxicégeknek, amelyek ugyanakkor a piachoz szabják aktuális áraikat. A piaci verseny továbbra is erős a fővárosban: 5400 taxisnak van engedélye, emellett mintegy ezren járnak be az agglomerációból Budapestre. A budapesti taxisok háromnegyede fuvarszervező irodákkal együttműködve dolgozik a maximális összegnél jóval alacsonyabb kilométerdíjért, de a mintegy 1500 független sofőr a Fővárosi Önkormányzat által megszabott 240 forintos tarifát alkalmazza nappal.
Probléma az is, hogy bár minden taxis évente 25 ezer forintot fizet a droszthasználatért, a legtöbbjük ezért a pénzért nem kap semmit. Azonban csak 1200-1300 férőhely van a drosztokon, s ezek egy részét olyan helyen jelölték ki, ahol a sofőrök szerint gyakorlatilag nem lehet utast felvenni.
A fuvarszervező cégek legnagyobb gondja azonban nem is annyira a tarifahelyzet, hanem az, hogy nincs hatóság, amely kiszűrné az alkalmatlan vagy tisztességtelen taxisokat. A szakma által hiénának nevezett utasfuvarozók elfoglalják a szállodák, szórakozóhelyek környékét, és „eltanácsolják” a brancson kívülieket. Az egy-két fogyasztóvédelmi ellenőr még nappali munkaidejében sem foglalkozik a drosztokon uralkodó anomáliákkal, éjszaka pedig kimondottan az erőseké a terep. Ennek fényében nem meglepő, hogy a közeljövőben az APEH, a közterület-felügyelet és a közlekedési hatóság részvételével tervezett átfogó fogyasztóvédelmi ellenőrzést támogatja a taxisszövetség. DK
