Tehetségvadászatra induló cégek
Épp most van az SAP-nál a tehetségek azonosításának időszaka, amikor a cég vezetői javasolhatják, hogy kiket is vegyenek be a tehetséggondozó programba, majd management meetingeken dől el, hogy végül is ki kerül abba a csapatba, ahol folyamatosan „radaron lesz” – mondta lapunknak Hanke Anikó, az SAP AG globális HR-üzleti partnere. A magyar szakember, aki ebben a munkakörben 120 ország 1300 munkavállalójáért felel, hozzátette: a jelöltek különböző fejlesztési programokon vesznek részt, és olyan projektekbe is bevonják őket, ahol a felső vezetők számára épp fejtörést okozó kérdéseken ötletelhetnek. Bár arra nincs garancia, hogy a tehetséggondozó program minden résztvevője előbbre jut a ranglétrán, de jó eséllyel kerülhetnek be egy-egy kulcspozícióba, hiszen folyamatosan szem előtt van a szakmai fejlődésük és az összes kompetenciájuk. A tudatosság nem véletlen az SAP részéről: egyre nehezebben találnak tehetséges fiatalokat, s ezzel a problémával nincsenek egyedül. A Economist Intelligence Unit (EIU) ez év február–márciusban ezer vállalatvezető bevonásával készített tanulmányt arról, hogy a következő időszakban mennyire lesz nehéz megszerezni a munkaerőt. A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy egyre nehezebb megtalálni és megtartani a tehetségeket, így a tehetséggondozás kiemelt terület lesz a vállalatok életében. A rátermett munkavállalókért folyó harc pedig már az országhatárokon is túlmutat. Leginkább a gyógyszeriparban, az információtechnológia területén és a mérnöki iparágakban jellemző, hogy a fejlődő országokból keresnek új alkalmazottakat. A japán, valamint amerikai cégek Kelet- és Dél-Ázsiából, míg az angol, német, francia vállalatok Kelet-Európában vélik megtalálni az utánpótlást. A tehetségek elszivárgását az SAP is érzi. Hanke Anikó a Világgazdaság érdeklődésére elmondta: a magyarországi cégnél is érzik, hogy a fiatalok lényegesen szívesebben vállalnak külföldön munkát, mint korábban. Ebben elsősorban az segíti őket, hogy a mobilitás egyik nagy gátja, a nyelvtudás hiánya már nem feltétlenül jellemzi a pályakezdőket. A szakember úgy látja: sok fiatal csak pár évre hagyja el az országot; visszatérésük után – egy megalapozott egzisztenciával – itthon kamatoztatják az összegyűjtött értékes tapasztalatokat, a multikulturális szemléletet.
Az EIU tanulmánya alapján fontossá válik a készségek megléte: a megkérdezettek több mint kétharmada szerint a következő három évben a változások kezelése lesz a leginkább kritikus képesség, amelyet a stratégiai gondolkodásmód, a kommunikációs-interperszonális készség követ a problémamegoldás és a virtuális csapatban való dolgozás képessége mellett. Ez utóbbi főleg azért lényeges, mert multinacionális vállalatoknál gyakori, hogy egy-egy projekt, fejlesztés során a közvetlen kolléga nem a szomszéd asztalnál ül, hanem például Indiában, mégis úgy kell vele együttműködni, kommunikálni, mintha szemtől szemben beszélgetnének egymással. E készség fejlesztésére Hanke Anikónak konkrét ötlete is van, amelyet a hazai felsőoktatásban is lehetne alkalmazni: az online játékok oktatásban való tudatos alkalmazásával lehetne ráhangolni a fiatalokat, hogy tanulják ezt a másfajta kommunikációt, munkavégzést.
Az EIU anyagából kiderült: a megkérdezett ezer cég fele tervezi, hogy együttműködést alakít ki oktatási intézményekkel. A válaszadók harmadának már vannak ilyen kapcsolatai. Az együttműködést főleg az ösztönzi, hogy a vállalatok szerint egyre nagyobb a távolság az oktatott anyag hasznosíthatósága és a cégek által elvárt tudás között.
Az ilyen típusú együttműködésekre itthon is sok példát találunk, így az SAP fejlesztői több felsőoktatási intézményben kurzusokat tartanak. A Mol például a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karával is együttműködik, a közös munka révén az idén először végeztek olajipari ellátási láncokat optimalizáló szakmérnökök az oktatási intézményben. Az iskolarendszerű speciális oktatás megszervezésének és beindításának gondolatát egy ellentmondás hívta életre: a Molnak rendelkezik Európa egyik legjobb optimalizáló szakértői gárdájával, ám utánpótlásbeli gondokkal küzdött. Az első évfolyam hallgatóit hetven olyan jelentkező közül választották ki, akik már valamelyik ország egyetemén vegyészmérnöki, informatikus mérnöki, pénzügyi, közgazdasági vagy matematikai diplomát szerzett. A hallgatók számára – mivel munkájukkal fel kellett hagyni a nappali képzés miatt – az alapfizetést vagy az alapösztöndíjat a Mol fizette, és a tíz frissen végzett szakmérnök azonnal állást is kapott.
A héten írt alá együttműködési megállapodást a Károly Róbert Főiskola és a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) is. Az MSZH közreműködik a szellemi tulajdonvédelmi alapismeretek oktatásában, és segíti az iparjogvédelmi modulokra alapított távoktatást. A főiskola és az MSZH szakdolgozati, kutatási pályázatokat ír ki közösen, illetve oktatói és hallgatói ösztöndíjakat is alapítanak. KI
