Vasút: cél a 160 kilométer/óra

Több hazai vasútvonalon is elérhető lesz az óránként 160 kilométeres sebesség az EU-ban elvárt 225 kilonewtonos (kN) tengelyterhelés mellett, számos pálya épül, megújul a fővárosi elővárosi közlekedés, országszerte pályarekonstrukciókra kerül sor, és megindulhat a nagy sebességű vasút beruházásának előkészítése is. Minderre a 2007–13-as pénzügyi időszakban megpályázható 550 milliárd forint uniós pénzből és az egyéb forrásokból származó 527 milliárdból lesz mód.

„Az EU csak olyan fejlesztéseket támogat, amelyek segítik az adott ország vasúthálózata átjárhatóságának a megteremtését, s amelyek révén a hálózatok igazodnak a kiemelt, úgynevezett TEN-T vonalakon használt műszaki paraméterekhez – tájékoztatta a Világgazdaságot Mile Ká-roly, a MÁV Zrt. uniós kapcsolatokért felelős osztályvezetője. Az 50 millió eurónál nagyobb tételeket az EU-nak is jóvá kell hagynia, az 5–50 millió közöttiekhez kormánydöntés szükséges és elégséges.

Az összeg kisebb hányadát maga a MÁV Zrt. kezeli, például a távközlési GSMR projektre – amely a közlekedésirányítási ETCS 2 rendszer fejlesztéseihez elengedhetetlen –, valamint a Záhony zászlóshajó projekt vasúttal kapcsolatos részének előkészítésére költi. Az 1076 milliárd forint meghatározó hányadáról azonban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. (NIF) dönt.

Jelenleg három nagy fejlesztés előkészítésén dolgozik: mintegy 100 milliárd forintba kerül a Budapest (Kelenföld)–Székesfehérvár, 180 milliárdba a Szajol– Debrecen és 90 milliárdba a Győr–Pápa–Celldömölk vonal. Kelenföld és Székesfehérvár között néhány szakasz kivételével elérhető lesz az óránkénti 160 kilométeres sebesség, Szajol és Debrecen között pedig végig. E kettő és a Győr–Pápa–Celldömölk vonalon is meglesz a fenti tengelyterhelés. (Erre van szükség az általánosan használt kilencventonnás vagonok közlekedtetéséhez.) Budapest és Hegyeshalom között jórészt már ma is haladhatnak 160 kilométerrel a vonatok, bár számos szakaszon további fejlesztésekre van szükség. A NIF mintegy 100 milliárdot szán elővárosi fejlesztésekre. Ezek részeként 14 milliárdból a jövő év első negyedére korszerűsítik az északi összekötő vasúti hidat. 35 milliárd forintba kerülnek az esztergomi vonal beruházásai.

A felújított Keleti és a Nyugati pályaudvaron csak a fedett peronig érkeznek be a vonatok, a mostaninál kevesebb sínen. Az állami tulajdonú főépületek kereskedelmi célú hasznosításáról később döntenek. Hamarosan megjelenik a két-két fejpályaudvar fejlesztésére vonatkozó tervezési pályázat.

Az EU Pozsonynál jelölte meg az európai nagy sebességű (tehát óránként 200 kilométernél gyorsabb) hálózat keleti végpontját, vagyis ahhoz hiába szeretne csatlakozni Magyarország, sőt Románia is. (Uniós támogatás nélkül nincs pénz az új, speciális pálya építésére.) Marad a hálózat dél felől, Dombóváron át Budapestig való meghosszabbítása, de a MÁV osztályvezetője szerint nem biztos, hogy megoldható a 200 kilométer/órás sebesség, bár a zrt. elképzelései között szerepel, és tovább lobbiznak a Pozsony–Budapest nagy sebességű vasútért is. VG

A MÁV-nak 2007 előtt nem volt saját pénze olyan beruházásokra, amelyek révén fölöslegessé válhattak volna a sebességkorlátozások. Tavaly már kapott kilencmilliárd forintot, és az idén is hozzájut körülbelül ugyanennyihez. A hálózat állami tulajdon, állami feladat a karbantartása, felújítása is.

A MÁV-nak 2007 előtt nem volt saját pénze olyan beruházásokra, amelyek révén fölöslegessé válhattak volna a sebességkorlátozások. Tavaly már kapott kilencmilliárd forintot, és az idén is hozzájut körülbelül ugyanennyihez. A hálózat állami tulajdon, állami feladat a karbantartása, felújítása is.-->