Gyengébb strandzáró
Vegyes szezont zárnak az idén a hazai strandok. A fővárosban a félárú jegyek és a családi kedvezmények meghozták a fürdőzők kedvét, de van olyan város, ahol a nyár közepi kedvezőtlen időjárás a hosszabb nyitva tartás ellenére is behozhatatlan visszaesést okozott a fürdők forgalmában. A változó igények sok strandot átalakításra, fejlesztésre ösztönöznek.
A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. által üzemeltetett strandok augusztus 11-ig 482 ezer látogatót fogadtak, ez 25 százalékos emelkedést jelent a tavaly nyári hónapokhoz képest – tájékoztatta a Világgazdaságot Ferenci Tibor, a BGYH Zrt. vezérigazgatója. Ez azonban a bevételben szinte egyáltalán nem jelentett növekedést, ugyanis az egy főre eső jegyárak – az idén bevezetett vendégcsalogató kedvezmények miatt – 22 százalékkal csökkentek. A legnépszerűbb továbbra is a margitszigeti Palatinus és a Római strandfürdő, de a várakozásoknak megfelelően napi 7-800 fős látogatószámmal zárhat a két év után az idén újranyitott Pünkösdfürdői strand is. A vezérigazgató kiemelte: júliusban a hűvös időjárás miatt mindenütt gyengébben szerepeltek a strandok. A BGYH által üzemeltetett 15 fürdő közül 5 kizárólag a nyári hónapokban üzemel, s a mintegy 5-6 milliárd forintos árbevétel 15 százalékát teszik ki. A strandok augusztus 31-én zárnak a fővárosban.
A nyár közepi eső más idényfürdők forgalmán is nyomokat hagyott. Míg tavaly 50-60 ezer vendéget fogadott a kiskunfélegyházi strand, addig az idei szezon alatt körülbelül 40 és 50 ezer közötti látogatóval számolnak – válaszolt lapunk kérdésére Váradi Ákos, az önkormányzati tulajdonú strandot üzemeltető Kiskun Gazdaságfejlesztési és Szolgáltató Kht. ügyvezetője. Úgy véli, a júliusi 9 napos eső miatti bevételkiesést nem kárpótolja semmi, még az sem, hogy a legtöbb fürdőtől eltérően október elsejéig tartanak nyitva. A mintegy 25 ezer négyzetméteres területen négy kültéri és három beltéri medencével működő komplexum tavaly nyitott először, de a közelmúltban már fedett részleggel, meleg vizes medencékkel és egyéb „téliesített” szolgáltatásokkal bővítették. Az ügyvezető szerint a nyári szezon nem elég az éves bevétel megtermelésére, hiszen a létesítmény forgalmának 90-95 százaléka a jegyek eladásából származik (a fennmaradó rész vendéglátó egységek bérleti díja). A tervek szerint négy éven belül egy élménymedencét, valamint egy fedett wellnessközpontot alakítanak ki, amellyel gyakorlatilag megszűnik a strand forgalmának szezonális ingadozása.
A magyarországi – jórészt önkormányzati tulajdonban lévő – idényfürdők elsősorban a növekvő versenyhelyzet és a megváltozott keresleti igények miatt folyamatosan alakítják át szolgáltatási struktúrájukat. Győrben például az egykor külön strandként működő létesítmény ma már kizárólag a gyógyfürdőbe váltott jeggyel érhető el, máshová fejlesztéssel próbálnak több vendéget csábítani.
Mintegy 220 millió forintos beruházással új, 1200 négyzetméter alapterületű rekreációs medencével bővíti kínálatát a szigetközi Lipóti Termál- és Élményfürdő, s ezzel 2700 négyzetméterre bővül az elérhető vízterület – nyilatkozta lapunknak Pannonhalmi Petra, a fürdő vezetője. Mivel a létesítmény vendégforgalma – fedett terület híján – nagyban függ az időjárástól, olyan szolgáltatásokat kell nyújtani, amelyek révén 20-30 százalékkal növelhető a látogatók száma a fürdő 5 hónapos nyitva tartása alatt. A vezető elmondása szerint ugyanis a júliusi hűvös időjárás éreztette hatását az egy szezon alatt hozzávetőleg 100 ezer vendéget fogadó lipóti fürdő látogatottságában is. A fejlesztésekre azért is szükség van, mert a bővülő vendégforgalommal nő az igény a komplex szolgáltatásokra: az idősebb korosztályon kívül a családosok, gyerekek szórakozását is biztosítani kell – fűzte hozzá.
