Fékek a hazai távhőpiacon
„Egyértelműen rosszabb a magyarországi távhőpiac szabályozása, mint a térség más országaié. Sehol máshol nincs ennyire kiépített hálózat, mint nálunk, ám sehol máshol relatíve nem olyan alacsony a lakossági gázár, mint itt” – válaszolt a Világgazdaságnak László György, a Magyarországi Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (Matászsz) alelnöke. A mostani nagyfogyasztói-lakossági gázárarányok mesterségesek, nem a valós piaci helyzetet tükrözik. Emiatt áraikkal 15-20 százalékos versenyhátrányba kerülnek a távhőszolgáltatók a tiszta gázfűtéssel szemben. A gáz ára azért fontos, mert sok országgal szemben a hazai távhőszolgáltatás a földgázra alapul. Meghatározó, hogy a hőt előállító erőmű milyen áron jut a gázhoz, de az is, hogy az erőműtől a távhőszolgáltató menynyiért veszi meg a hőt.
Tegnap tartotta budapesti kihelyezett ülését az Euroheat & Power brüsszeli központú lobbiszervezet, amely a távfűtést, illetve a távhűtést és a kapcsolt energiatermelést képviseli. A rendezvény fő témája az új uniós tagállamok távhőpiacának sajátos helyzete volt. Miközben ugyanis az EU régi tagországaiban a kapcsoltenergia-termelésre alapozott távfűtés – és sok helyen a vele összekapcsolt távhűtés – az egyik fő eszköze a károsanyag-kibocsátás csökkentésének, a megújuló energiahordozók nagyobb arányú hasznosításának a fosszilisek rovására, valamint a hulladékhő befogásának, térségünkben mindez még gyerekcipőben jár.
„Magyarországon szakítani kell azzal a nézettel, hogy a távfűtés azonos a lakótelepek fűtésével” – szögezte le László György a rendezvény előtti tájékoztatón. Helytelen, hogy a politikusok a távfűtést az – egyébként létező – panelprobléma keretében akarják kezelni, ahelyett hogy – az EU-hoz hasonlóan – energiapolitikai lehetőségnek tekintenék. A törvényhozók és szabályalkotók feladata, hogy a társadalmi érdekeket az egyéni érdekek fölé helyezzék, és a beavatkozással olyan piaci viszonyok alakuljanak ki, amelyek a társadalmi célok, a társadalmi optimum megvalósulását segítik elő.
Magyarországon egyébként több vidéki városban – például Kaposváron – olcsóbb a távhő, mint Budapesten, mert nem vásárolt, hanem saját előállítású hőt adnak el a lakosságnak. Igaz, könnyebben és olcsóbban is létesíthetnek saját, például gázmotoros erőművet, hiszen a legnagyobb városnak is közel egy nagyságrenddel kevesebb háztartást kell kiszolgálnia, mint a Főtávnak. Utóbbinak egyébként van saját erőműve is, ám annak a költségigényét és esetleges kockázatát, hogy valóban nagy áramtermelő kapacitásokkal rendelkezzen, mintegy tíz évvel ezelőtt a tulajdonosa nem vállalta. Utóbb úgy tűnik, rosszul döntött. BHL
Uniós tervek
Forrás: Euroheat(a távhőszolgáltatásban)
20-30 százalékos CO2-kibocsátás-csökkentés
20 százalékos hatékonyságnövelés
A megújuló energia arányának 20 százalékos növelése
(a távhőszolgáltatásban)
20-30 százalékos CO2-kibocsátás-csökkentés
20 százalékos hatékonyságnövelés
A megújuló energia arányának 20 százalékos növelése Megoldások Forrás: Matászsz
(az egészséges távhőpiac érdekében)
A gáztarifarendszer költségalapú árképzési elvének feladása
A kapcsoltenergia-termelés hasznának jelentősebb megosztása a hőpiaccal
A környezetvédelmi adózás és a fogyasztók takarékosságának ösztönzése Hideg energia Magyarországon Debrecenben és Budapesten is van már távhűtés. Terjedését lassítja, hogy miközben a mi klímánkon a fűtés létszükséglet, a hűtés nem az, ráadásul a hideg energia drágább is.
A szolgáltatás csak koncentrált igény esetén építhető ki – válaszolt lapunknak László György. Lakóépületeknél alig, inkább irodaépületeknél van kereslet távhűtésre.-->
