Piaci alapú a libamájharc
A bécsi székhelyű Négy Mancs (NM) állatvédő szervezet olyan nyugat-európai piaci szereplők nevében lép fel, akiknek az az érdekük, hogy szűnjön meg a magyarországi hízottszárnyas-termelés – érzékeltette az utóbbi időszak ágazati eseményeit tegnapi tájékoztatóján Bárány László, a Baromfi Terméktanács (BT) elnöke. Hozzátette: speciálisan „kipécézett”, lejárató kampány zajlik, amelyet az NM „szisztematikus módon” csak Magyarország ellen indított. Más szakértők az állatvédelmi akció mögött nyugat-európai konkurensek piacszerzési törekvéseit sejtik, amelyek a liba- és kacsamáj-nagyhatalomnak tartott magyar vállalkozói kör kiszorítására irányulnak.
Mint ismert, az állatvédő szervezet feketelistájának a hatására a közelmúltban több osztrák és német áruházlánc beszüntette megrendeléseit a hazai baromfiágazat vezető cégének számító szentesi Hungerit Zrt.-től, mert a társaság kényszeretetéssel hizlalt (tömött) libákat és kacsákat dolgozott fel. A terméktanács elnöke szerint ötezer hazai munkahely kerülhet veszélybe, ha a kampány folytatódik. A Négy Mancs magyar képviselőit kellő munkatapasztalat nélküli, fiatal vezetőknek nevezte, akik akciójukat „jó bulinak” tekintik, és nem számolnak a gazdasági következményekkel. A baromfiágazat a piacvesztés miatt már az idén több milliárd forintos veszteséget szenvedhet el – tette hozzá.
A BT mostantól az állatvédelmi támadásokra offenzívával kíván válaszolni, amelyhez a törvényalkotók, illetve a külföldi és a hazai vásárlók körében szövetségeseket keres – szögezte le az elnök. Szirbik Imre szentesi polgármester és szocialista parlamenti képviselő úgy véli, azonnali intézkedésként – az agrártárca szerepvállalásával – el kell érni, hogy a Négy Mancs levegye feketelistájáról a Hungeritet és a többi hazai baromficéget. (Egyes források szerint a szervezet összesen húsz „renitens” hazai üzemet tart nyilván, holott ma közülük csak hat vág ténylegesen hízott szárnyasokat.) Hosszabb távon pedig – szögezte le a képviselő – politikai öszszefogással törvényi védelmet kell nyújtani a magyar termelésnek. Ehhez az Országgyűlés az állatvédelmi jogszabályban rögzíthetné, hogy a megfelelően alkalmazott kényszeretetési techológia nem állatkínzás, míg a hungaricumokról szóló törvényben a libamájat konkrétan is nevesíthetné. A módosítási javaslatok néhány héten belül a parlament elé kerülhetnek – vélte Szirbik Imre.
