Védelem a libamájnak?
Törvényi szabályozást tartanak indokoltnak a hazai baromfipiaci szereplők a magyar liba- és kacsamájtermelés védelme érdekében – mondta lapunknak Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója. Elsősorban azt kellene deklarálni jogszabályi szinten is, hogy a liba- és kacsatömés tradicionális tevékenység és része a hazai kultúrának. A baromfiszektor e lépéssel azokra az állatvédői kampányokra reagálna, amelyek a magyar hízottszárnyas-termékeknek nyugat-európai piacvesztést okoztak az utóbbi időszakban. A szabályozási változtatásokhoz már megkezdődtek a jogi előkészületek – tudtuk meg.
Az ágazati szereplők a törvényi védettséget francia mintára teremtenék meg – közölte az igazgató. Az ottani mezőgazdasági alaptörvény ugyanis már 2006 óta kimondja, hogy a libamájtermelés – megfelelő technológia alkalmazása mellett – hagyományos tevékenység és a nemzeti gasztronómia fontos alkotóeleme. A magyar fellépés azért lehet fontos, mert Magyarország 1700-1800 tonnás éves libamájmennyiségével ma a világ legnagyobb termelőjének számít és – 600-700 tonnás teljesítménnyel – a kacsamáj-előállításban is meghatározó szerepet tölt be. A májforgalmazók éves exportja 25 milliárd, belföldi értékesítése 5 milliárd forintot tesz ki. A tervek szerint azonban a hazai törvényi „oltalom” nemcsak a májra, hanem más hízottszárnyas-termékekre is kiterjedne.
Mint ismert, a közelmúltban az okozott ágazati feszültséget, hogy a Négy Mancs elnevezésű bécsi állatvédő alapítvány „feketelistára” tette a hazai baromfipiac vezető cégének számító szentesi Hungerit Zrt.-t. A szervezet arra szólított fel több nyugat-európai áruházláncot, hogy ne vásároljanak a Hungerit termékeiből, mivel a magyar cég kényszeretetéssel hizlalt (tömött) víziszárnyasokat dolgoz fel.
A piacvesztés miatt a társaságnak szeptember elsejétől le kellett állítania a hízottállat-vágást, és az év végéig várhatóan 200 dolgozóját kell elküldenie (VG, 2008. augusztus 28.). A leépítések következtében a társaság idei árbevétele 3-4 milliárd forinttal csökkenhet, és veszteségesen zárhatja az évet. Ma a Hungerit mellett a kiskunhalasi Integrál ÁFÉSZ, a pusztamérgesi Fobu Kft. és a mezőkovácsházi Pannonlúd Kft. számít a legnagyobb hízottszárnyas-feldolgozónak. Szakértők szerint e cégek is veszélybe kerülhetnek, ha a májeladási gondok fokozódnak.
A magyar jogszabály-változtatási elképzelések azon alapulnak, hogy az Európai Unióban nincs egységes előírás a liba- és kacsatömésre, hanem Brüsszel nemzeti hatáskörbe utalja az ügyet. Információink szerint ma az állatok kényszeretetését tizennégy tagország tiltja, míg öt – Magyarország, Bulgária, Belgium, Spanyol- és Franciaország – engedélyezi (a többiek „közömbös” álláspontot foglalnak el). Az Európa Tanács állatvédelmi konvenciójának 1996-os rendelkezése ugyanakkor kimondja, hogy tizenöt éven belül (vagyis 2011-ig) kíméletesebb tömési technológiát kell(ene) kidolgozni. E megállapítás azonban kötelező érvénnyel nem vonatkozik a tagokra – közölték hazai szakértők.
Emberségesen
Németországban a szabályok szerint tilos a libák és a kacsák tömése. A víziszárnyasok tartásában az „emberséges bánásmód” az általános irányelv. A statisztikák szerint 22 százalékkal növekedett a liba- és a kacsahús iránti német kereslet az elmúlt évtizedben, de a tenyésztés csak nagy méretekben hoz hasznot.Több helyen hatékony lépéseket tesznek az Egyesült Államokban is a hizlalt máj száműzése érdekében. A chicagói városi tanács például két éve betiltotta a töméssel hizlalt szárnyasok májának forgalmazását. A tengerentúlon is több állatvédő szervezet indított kampányt a víziszárnyasok kényszeretetése ellen.
Több helyen hatékony lépéseket tesznek az Egyesült Államokban is a hizlalt máj száműzése érdekében. A chicagói városi tanács például két éve betiltotta a töméssel hizlalt szárnyasok májának forgalmazását. A tengerentúlon is több állatvédő szervezet indított kampányt a víziszárnyasok kényszeretetése ellen.
-->
