Az egyetemek kompenzációt kérnek a Tüskecsarnokért
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Lágymányosi híd budai oldalán látható befejezetlen sportközpont - köznyelven "Tüskecsarnok" - valójában több létesítménytorzó együttese, mely különböző készültségű sport létesítményből, edzőterem komplexumból és uszodából állt volna – nyilatkozta a VGO-nak Rózsás Péter, a BME gazdasági főigazgatója. A Tüske építését a 96-os Világkiállításra kezdték el a BME-ELTE közös sportpályáján, de az expo lemondását követően – akkori áron mintegy 4 milliárd forint beépítését követően, átlagosan 50 százalékos készültségi fokon – leállt a beruházás.
A több mint egy évtizeden át változatlan helyzet súlyosan korlátozta mindkét egyetem sportolási lehetőségét, ezért az egyetemek 2005-ben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök – korábbi ifjúsági és sportminiszter – segítségét kérték a helyzet rendezése érdekében, jelezve, hogy minden olyan megoldásra nyitottak, amely a megcsonkított terület miatt kieső sportkapacitásaik helyreállítását rendezi - emlékezik vissza Rózsás Péter
Ezért fogadta el a két egyetem 2006-ban a Nemzeti Sporthivatal ajánlatát a vagyonkezelői jog átvételére azzal, hogy az átruházási megállapodás kifejezett céljai között rögzítésre került beruházás sportcélú befejezése, és azt követően a területen az egyetemek részére megfelelő sportkapacitás biztosítása. Rószás Péter hangsúlyozza, a két egyetem tíz éven keresztül több tízmillió forintot költött a félbe hagyott csarnok állagmegőrzésére.
Tavaly az Önkormányzati Minisztérium az egyetemekkel történt megállapodástól eltérő hasznosítási koncepciót hirdetett meg: sportközpont helyett konferenciaközpont kialakítását tervezi, amelyre az MNV pályzatot írt ki.
A beadott egyetlen pályázat értékelése során – mivel az nem tartalmazott az egyetemek részére semmilyen biztosítékot, illetve elfogadható kompenzációt – mindkét egyetem a pályázat elfogadása ellen szavazott, azonban a bíráló bizottság ennek ellenére augusztus végén elfogadta a beadott pályázatot.
Rózsás Péter elmondta: a két egyetem még a számára rendkívül kedvezőtlen helyzetben felvetette, hogy nem kérik azt, hogy akár a bruházó, akár az állam készpénzben fizesse meg az egyenként 700 millió forintot, nyitottak arra is, hogy - mivel a pályázó a Kész Kft. résztulajdonában álló Atlantis Congress and Events Kft. – az épületeken szükségesnek tartott beruházásokat elvégezze.
Legutóbb október 3-ra összehívott többoldalú tárgyaláson az egyetemek jelenlévő vezetői tárgyalni szerettek volna az Önkormányzati Minisztérium és az MNV Zrt. vezető képviselőivel, azonban a két állami szervtől egyetlen vezető beosztású munkatárs sem vett részt a meghatározónak beharangozott egyeztetésen.
