Kölcsönzés másképp
A pénzpiaci válság hatására első körben a kölcsönzött munkavállalóktól igyekeznek megválni a cégek, akiknél pedig maradnak az ideiglenes dolgozók, azokra vonatkozik majd az Európai Parlament októberi döntése. Az irányelvről még 2008. június 10-én állapodtak meg a tagállamok Luxemburgban, majd október 22-én szavaztak az alkalmi kölcsönzött munkavállalók jövőbeni jogi helyzetéről.
A kölcsönbe vett foglalkoztatottak pozícióit erősítő irányelv második olvasatát is elfogadták, e szerint az alkalmi és kölcsönzött munkavállalók az állandó dolgozókkal megegyező elbánásban részesülnek az alapvető munka- és foglalkoztatási körülmények tekintetében. Kivétel csak akkor lehetséges, ha a munkaadó és a munkavállaló ettől eltérően állapodik meg. A döntésre ösztönzően hatott Nagy-Britannia döntése, amely az alkalmi munkavállalóknak egyenlő jogokat biztosít már a 12, munkával eltöltött hét lejárta előtt.
Az irányelv EU-szerte harmonizálja az alkalmi munkavállalókra vonatkozó jogokat. A különböző tagállamokban ugyanis erősen eltérő szabályozás van életben. Magyarországon például legutóbb a múlt év áprilisától változtak az idevonatkozó regulák, amelyek a juttatásokat szabályozzák. Ennek megfelelően nálunk a kölcsönadó és a kölcsönvevő megállapodhat arról: egyes esetekben az utóbbi gyakorolja a munkáltatói jogokat. Erre a természetbeni juttatások miatt van szükség: a kölcsönvevő ugyanis természetbeni juttatásként gyakran a saját termékét vagy szolgáltatását adja. A kölcsönadónak – aki a munkabért is fizeti – azonban ezeknek a juttatásoknak a biztosítása általában sokkal többe kerül. Ám a kölcsönzött dolgozó egyenlő bánásmódhoz és bérhez való joga nem sérülhet emiatt. Ezért vették be a törvénybe, hogy ha a két fél – a kölcsönadó és a kölcsönvevő – megállapodik, akkor a természetbeni munkabér, illetve juttatás, valamint a munkáltató által adható szociális juttatások tekintetében a kölcsönvevő tekinthető munkáltatónak. Természetesen idekapcsolódva a két foglalkoztató közötti elszámolás szabályát rögzíteni kell, ez azt jelenti, hogy a kettejük közötti megállapodásnak ezt a kölcsönvevői juttatást ellentételeznie kell.
Tavaly egyébként három év után először kezdett apadni a kölcsönzöttek létszáma, ám így is közel százezren töltöttek be ebben a formában ideiglenes állást. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) 2007-es évet összegző adatai szerint a kölcsönzöttek közül sokan az építőiparban találtak állást, az itt alkalmazottak száma egy év alatt megkétszereződött. Jócskán apadt viszont az oktatásban ideiglenesen elhelyezkedő szellemi dolgozók létszáma (84 százalékkal), illetve a vendéglátás területén működő cégek is igyekeztek kerülni a kölcsönzést.
Az Európai Parlament döntésére nagy hatással volt a francia Harlem Désir szocialista európai parlamenti képviselő jelentése a kölcsönzésről. „Jelentős különbségek vannak az egyes országok munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó nemzeti jogszabályai között. Sőt, néha nagymértékű egyenlőtlenségek tapasztalhatók a kölcsönzött munkavállalók jövedelme és a mostoha munkakörülmények tekintetében is. Az ilyen dolgozók nagyobb fizikai kockázatnak vannak kitéve, és munkájuk intenzitása, valamint üteme a többi munkavállalóéhoz képest fokozottabb. Ezért sürgősen szükség van tehát az európai kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó közösségi jogszabályokra” – többek között ez szerepelt az Európai Parlament honlapján megjelent indoklásban. VG
