Áll a vasút, földön a repülők

A sztrájk zavartalanul folytatódik – tegnap akár ezt is kiírhatta volna kapujára Magyarország, ugyanis sem a légi közlekedésben, sem a vasúti forgalomban nem közeledtek az álláspontok, nem tudtak egyezségre jutni a felek, álltak a vonatok, akadozott a repülőgépek indítása. A repülőtéren várhatóan ma görög sztrájktörők kezdik meg a munkát. Közben a BKV buszos szakszervezetei is közölték, hogy csütörtökön sztrájkolni fognak.

Ferihegyen a légitársaságok és a hoteleket üzemeltetők egyre türelmetlenebbül viselik a patthelyzetet és azt, hogy veszteségeik óráról órára növekednek. A Wizz Air légitársaság vezérigazgatója ismét a sztrájk befejezésére szólította fel a szakszervezeteket, és követelte, hogy a Budapest Airport (BA) csökkentse a reptéri díjakat. A Magyar Szállodaszövetség szerint a hoteleken kívül a taxisok, a vendéglátó-ipari cégek és a kereskedő vállalkozások is kárt szenvednek.

A BA azzal igyekszik enyhíteni a feszültségen, hogy a tulajdonos Hochtief Airport (HTA) érdekeltségébe tartozó más európai uniós országokból azonnali hatállyal más biztonsági ellenőröket alkalmaz. A döntés négy nappal a sztrájk megkezdése után, a közelgő karácsonyi ünnepek hatására született meg – indokolta a lépést a BA.

A társaság azzal igyekezett leszerelni a szakszervezetek erre vonatkozó tiltakozását, hogy az uniós ellenőrök rendelkeznek minden EU-s és magyar jogosítvánnyal. Az utasbiztonsági ellenőrök várhatóan ma állnak munkába, feltéve, hogy a sztrájk folytatódik. A külföldieket határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazzák egészen addig, amíg azt a forgalmi helyzet megköveteli. Információk szerint negyven görög munkavállalót képzett ki a Budapest Airport, hogy sztrájktörőként alkalmazza őket a Ferihegyi repülőtéren. A munkástanácsok vezetője, Palkovics Imre bejelentette: a görög szakszervezetekhez és a Közlekedési Szakszervezetek Európai Szövetségéhez fordulnak az ügyben.

A HTA az elmúlt években különböző mértékű részesedéshez jutott az athéni, a düsseldorfi és a hamburgi légikikötőt üzemeltető vállalatban, s ezeknél mindenütt vannak olyanok, akik alkalmasak lehetnek a ferihegyi munkára. Ezenkívül más repülőtéren ténykedő, hasonló vállalattól is kölcsönözhetnek munkaerőt.

Tegnap délután Szollár Domokos, a BA szóvivője azt közölte, hogy a sztrájk ellenére fennakadás nélkül fogadja és indítja a járatokat a Ferihegyi repülőtér, a terminálokon nincs torlódás, az utasoknak tíz percnél is kevesebbet kell várniuk a biztonsági ellenőrzésre.

A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) és a MÁV Zrt. vezetése közötti hétfői két eredménytelen tárgyalás után a vasúton is bizonytalan a helyzet, az újabb egyeztetésre ma délelőtt negyed kilenckor kerül sor. A 2083 vonatból 0 órától este 6-ig 1546 közlekedik, 537 nem. Nem jártak az intercityk és a távolsági vonatok sem – tájékoztatta Kavalecz Imre sajtófőnök a Világgazdaságot. Hangsúlyozta, hogy ahol a biztonsági és a személyi feltételek lehetővé teszik, ott a személyvonatok járnak. Ismert, hogy a VDSZSZ a MÁV Cargo eladásából befolyt összegből követel dolgozónként 250 ezer forintot, és tiltakozik a hétfőtől életbe lépett új menetrend ellen is. A bevétel ugyanakkor a MÁV álláspontja szerint a fejlesztéseket, közvetve pedig a vasút versenyképességének javítását szolgálja, ez feltétele a munkahelyek megtartásának is. Az új menetrendben a vonatok száma összességében nem csökkent, csak átcsoportosították a járatokat azokba a térségekbe, ahol nagyobb rájuk az igény.

Közben kiderült, csütörtökön a BKV buszos szakszervezetei is sztrájkolni fognak. A munkabeszüntetés azután vált biztossá, hogy a közlekedési társaság a szakszervezetek szerint hétfőre sem tudott előállni olyan garanciákkal, amelyek a cég anyagi gondjait orvosolnák – közölte tegnap Nemes Gábor, a sztrájkbizottság szóvivője. A sztrájk hajnali 4 óra 30 perctől délután 1-ig tart. A leállás alatt a HÉV, a metró, a villamosok, valamint a trolik zavartalanul járnak, miután a kötött pályás szakszervezetek januárig nem kívánnak sztrájkba lépni. A buszokat illetően az elégséges szolgáltatás mértékéről a következő napokban tárgyalnak.

A szakszervezetek törvényt akarnak a városi közlekedés finanszírozásáról, 30 milliárdos gyorssegélyt és több normatív támogatást szeretnének, valamint azt, hogy a főváros ne növelje a jegyárakat, hanem hozzon létre egy alapot a cég működtetéséhez. Emellett elvárják, hogy a főváros vállalja át a cég 80 milliárdos tartozásának kamatterheit, vagy ennek megfelelő támogatással segítse a működést.

Hasonlóképpen jogtalan a sztrájk, ha a kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatásáért folyik a szerződés hatályának ideje alatt. A bíróság szigorúan e törvényi kitételeket tartja szem előtt a sztrájk jogos-ságának megítélésekor.

A legutóbbi, februári VDSZSZ-sztrájk 10 százalékos béremelésre és a MÁV Cargo privatizációs bevételéből igényelt egyszeri, 2,5 havi átlagkeresetnek megfelelő juttatásra irányult.

A munkabeszüntetést részben jogellenesnek találta a bíróság, mert a dolgozók 10 százalékos munkabér-követelése a hatályos kollektív szerződésben foglalt bérmegállapodás megváltoztatását célozta.

Ugyanakkor nem minősítette jogellenesnek a privatizációval kapcsolatos igényre alapított sztrájkot – amelyért most ismét felléptek az érintettek –, mivel erről az érvényes kollektív szerződés semmilyen módon nem rendelkezett.

Jogi szakértőnk szerint nincs olyan általános rendelkezés, amely kifejezetten tiltaná a juttatást a munkavállalók számára a MÁV Cargo eladásából származó bevételből, ám nincs ilyen kötelezettség sem.

Sokak szerint szükség lenne a sztrájktörvény

módosítására. Egyértel-

műen szabályozni kellene például, hogy mit jelent

a munkabeszüntetés esetére előírt „még elégséges szolgáltatás” biztosítása, amely élesen merült fel

a tavaszi BKV-sztrájk során. Problémát okoz az is, hogy az állampolgárok nem kapnak megfelelő tájékoztatást.

A törvény nem ismeri

a vasutasok által hangoztatott „gördülő sztrájk” fogalmát. A szolidaritási sztrájkról azt rögzíti, hogy a szakszervezetet illeti meg, és nem igényel előzetes egyeztetést.

Hasonlóképpen jogtalan a sztrájk, ha a kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatásáért folyik a szerződés hatályának ideje alatt. A bíróság szigorúan e törvényi kitételeket tartja szem előtt a sztrájk jogos-ságának megítélésekor.

A legutóbbi, februári VDSZSZ-sztrájk 10 százalékos béremelésre és a MÁV Cargo privatizációs bevételéből igényelt egyszeri, 2,5 havi átlagkeresetnek megfelelő juttatásra irányult.

A munkabeszüntetést részben jogellenesnek találta a bíróság, mert a dolgozók 10 százalékos munkabér-követelése a hatályos kollektív szerződésben foglalt bérmegállapodás megváltoztatását célozta.

Ugyanakkor nem minősítette jogellenesnek a privatizációval kapcsolatos igényre alapított sztrájkot – amelyért most ismét felléptek az érintettek –, mivel erről az érvényes kollektív szerződés semmilyen módon nem rendelkezett.

Jogi szakértőnk szerint nincs olyan általános rendelkezés, amely kifejezetten tiltaná a juttatást a munkavállalók számára a MÁV Cargo eladásából származó bevételből, ám nincs ilyen kötelezettség sem.

Sokak szerint szükség lenne a sztrájktörvény

módosítására. Egyértel-

műen szabályozni kellene például, hogy mit jelent

a munkabeszüntetés esetére előírt „még elégséges szolgáltatás” biztosítása, amely élesen merült fel

a tavaszi BKV-sztrájk során. Problémát okoz az is, hogy az állampolgárok nem kapnak megfelelő tájékoztatást.

A törvény nem ismeri

a vasutasok által hangoztatott „gördülő sztrájk” fogalmát. A szolidaritási sztrájkról azt rögzíti, hogy a szakszervezetet illeti meg, és nem igényel előzetes egyeztetést. „Belső” sztrájktőrők külföldön Sztrájktörők alkalmazására az Egyesült Államokban több példát találunk, mint Európában, de ott is elsősorban belföldi átcsoportosítással – leginkább az adott cégnél dolgozók egy részének „lekenyerezésével” – teremtik elő a menedzserek a szükséges létszámot.

Az EU-tagállamok többségének munkaügyi törvényei nem foglalkoznak kifejezetten a sztrájktörés fogalmával. A kivételek egyike Nagy-Britannia, ahol megengedett a sztrájktörés, és a vállalatok az átlagnál gyakrabban élnek is a lehetőséggel.

Néhány héttel ezelőtt például a Stagecoach busztársaság 160 sofőrt irányított az ország minden részéből Aberdeenbe, miután az ottani alkalmazottak elutasították a cég 9,5 százalékos béremelési ajánlatát, és beszüntették a munkát.

Az ügy pikantériája volt, hogy maga a vállalat multimilliomos alapító-tulajdonosa, Brian Souter is a volán mögé ült, és végigcsinált egy nyolcórás műszakot. Magyar szabályok a munkabeszüntetésre A sztrájtörvény értelmében a munkáltató és a munkavállaló a munkabeszüntetés során mindvégig köteles együttműködni. A munkáltató nem alkalmazhat a sztrájk megszüntetésére irányuló kényszerítő eszközt – mondta Kulisity Mária, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság bírája.

Hozzátette: a munka törvénykönyve tiltja ilyen esetben a munkaerő-kölcsönzést. A magyar bírósági gyakorlat értelmében ugyanakkor jogszerű intézkedés lehet a sztrájk által okozott károk enyhítésére a saját munkavállalóra elrendelt rendkívüli munkavégzés.

A külső munkavállalók alkalmazhatóságának kérdésével a hazai bíróságok még nem foglalkoztak. Az ILO szerint erre akkor lehet mód, ha a munkáltató alapvető szolgáltatást nyújt, a tömegközlekedés azonban nem tartozik e körbe.

Az ILO álláspontja mindenesetre nem irányadó a hazai bíróságokra nézve.-->