Eladó lesz a Pécs–pogányi repülőtér

Az értékesítés módjáról és a bővítésről sem tudnak egyelőre megegyezni a szakemberek és a politikusok a Pécs–pogányi repülőtér jövője körüli vitában. A légikikötő 2006-ban készült el, 1500 méteres kifutóval, terminálépülettel, kétmilliárd forintból. A pécsi önkormányzat eltökélt a fejlesztés mellett, a repülőtér vezetése pedig elégedett a jelenlegi formával, valamint forgalommal, azaz évente 2200 repülőgéppel és 9500 utassal. Legalább 3,5 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a helyi politika vágya, a populáris repülés is megtelepedjen a Pécstől néhány kilométerre délre fekvő repülőtéren.

Ehhez meg kell hosszabbítani a kifutópályát 600 méterrel, és újabb 10 centiméteres aszfaltot kell ráhúzni, hogy 46 helyett 70 tonna legyen a teherbírása, és így landolni tudjanak a fapados légitársaságok által leginkább használt Boeing–737-es és Airbus–320-as gépek.

A pécsi önkormányzat egy tízmilliárd forintos EIB-hitelből akart kétmilliárdot kiemelni a beruházásra, azonban nem várt költségek merültek fel a Pécs 2010 – Európa kulturális fővárosa program finanszírozásában, így alig egymilliárd maradt erre a célra, ez pedig tulajdonképpen semmire sem elég – ismerte el a Világgazdaság kérdésére Tóth Bertalan, Pécs gazdasági ügyeiért felelős alpolgármestere, így marad a várakozás egy olyan befektetőre, aki minimum 2,5 milliárdot akar beruházni, bizonytalan megtérülési idővel. Jelenleg a fenntartás is problémás, hiszen az éves szinten 160 millió forintos működési költség 60-70 százalékát az önkormányzat fedezi, vagyis 2007-ben 130 millió forintot. A költségek kisebb szeletét az egyéb működési kiadások, jelentős részét a napi 16 órás szolgálat bérköltsége viszi el. A Baranya Megyei és a pécsi önkormányzat azonos arányban osztozik a Pécs–Pogányi Repülőteret Működtető Kft. (PRM) tulajdoni jogán, de nem azonos arányban járulnak hozzá a veszteségek finanszírozásához. Egy korábbi egyezmény alapján évi húszmilliós részt vállalna a veszteségből a Baranya Megyei Önkormányzat, de ebből a 2006 óta működő repülőtér még egy forintot sem látott, ezért eddig minden esetben ezt az összeget is a városi önkormányzat utalta át. A két önkormányzat egy ideje tárgyal az összegről, de egyelőre nem jutottak előbbre – nyilatkozta a Világgazdaságnak Horváth Zoltán (Fidesz), a Baranya Megyei Önkormányzat alelnöke.

„Bizonytalan ideig, de kivárunk hátha jön egy menetrend szerinti vagy egy charter, amely kihúzza a kátyúból a repteret, de addig is a veszteségeket a város költségvetéséből fedezzük” – tette hozzá az alpolgármester. A PRM ügyvezetője nem kommentálta a nagyra törő terveket, Ács Gyula szerint egy olyan légitársaságra van szükség, amely legfeljebb ötvenszemélyes gépeivel valamely nagy nemzetközi reptérre – Bécs, Frankfurt, München, Zürich – „hordana rá”, mert egy ilyen járat illetékei gyorsan önfenntartóvá, sőt nyereségessé tennék a repteret.