Kell egy kis áramszünet? E.On kontra fogyasztóvédők, perben
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz E.ON tájékoztatása szerint a január 28-án kezdődő havazás miatt történő áramkimaradások mintegy 50 ezer ügyfelet érintettek Vas és Zala megyében. Százhúsz településen szűnt meg a szolgáltatás, húsz-harminc településen pedig kedd estétől péntek délutánig nem volt áram. A cég korábban jelezte: rendkívüli időjárási helyzetről volt szó, így a lakosság kárát nem téríti meg.
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) tárgyalást kezdeményezett a szolgáltatóval. A civilszervezet álláspontja szerint a januári hóesés nem tekinthető rendkívüli időjárási helyzetnek. Mint azt Kovács Krisztina, a szervezet szóvivője elmondta: az E.ON eleinte a hó mennyiségével, majd annak minőségével indokolta az áramkimaradást, azonban a 24-72 órás áramszünet ezzel nem magyarázható, a FEOSZ szerint ezért a cégnek kötbért kellene fizetnie az érintett fogyasztók részére. A szóvivő hozzátette: az E.ON Üzletszabályzatában szerepel, hogy a helytállás alól mentesítő vis maiort független szakértőnek kell megállapítania, a szolgáltató azonban őket úgy tájékoztatta, hogy saját szakértői döntöttek erről.
A FEOSZ a mai napon postázta a keresetlevelet az illetékes bírósághoz, az E.ON Áramszolgáltató Zrt. ellen, helytállási kötelezettségének elmulasztása miatt. Ha az áramszolgáltató nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeket, akkor helytállással tartozik, fizetnie kell. A jogkövetkezmény pedig 5000 Ft - 36 órás áramkimaradás után pedig 15000 Ft - kötbérfizetési kötelezettség a fogyasztóknak a kártérítési kötelezettség mellett. Az Áramszolgáltató által felajánlott étkezési utalványok nem mentesítik a jogszabályi kötelezettsége alól – írja a Szövetség február 9-én kelt levelében.
Az E.ON február negyedikén adott ki utoljára közleményt az ügyben. Ebben az áll, hogy "a rendkívüli időjárás minősítési kérdéskörrel kapcsolatban az E.ON Hungária Zrt. –hez számos megkeresés érkezett. A vállalat álláspontja szerint a Magyar Energia Hivatal (MEH) által indított független vizsgálatnak a feladata annak megállapítása, hogy az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. szolgáltatási területén 2009. január 27-én este bekövetkezett üzemzavar oka rendkívüli időjárási körülménynek minősül-e, illetve hogy az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. mint elosztói engedélyes megtett-e minden tőle telhetőt a hiba mielőbbi elhárítása érdekében."
Ma kerültek (február 4.) postára azok a levelek, amelyekben az elosztó cégeknek tesz fel kérdéseket – mondta Grabner Péter, a Magyar Energia Hivatal (MEH) Villamosenergia Engedélyezési és Felügyeleti Osztály vezetője. A Hivatal a vizsgálatot a közigazgatási hatósági eljárás keretei között a villamos energiáról szóló törvény alapján folytatja le. Ezért olyan kérdések, amelyek például a különféle állami szervezetek együttműködésére vonatkoznak ebben az eljárásban (felhatalmazás hiányában) nem vizsgálhatók. A MEH szempontjából a vizsgálat két cégre: az E.ON Észak-dunántúli és az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt-kre vonatkozik, ezek szerepelnek ugyanis "elosztó hálózati engedélyesekként" a Hivatalnál.
Grabner Péter elmondta: a részletes vizsgálatot követően a Hivatal dönt az esetleges büntetésről, illetve szükség esetén javaslatot tesz vagy intézkedik, a vonatkozó szabályozás megváltoztatása. Az osztályvezető hangsúlyozta: bár természetes, hogy a közvélemény és a média is azonnali döntést vár, a Hivatalnak időre van szüksége a vizsgálathoz, ugyanis egy elhamarkodott döntés közép- és hosszabb távon súlyos ellátásbiztonsági kockázatokkal járhat.
Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy az állami szabályozásnak nem célja a vállalatok belső szervezetének a meghatározása. Így például a Hivatal nem határozhatja meg azt sem, hány lánctalpas traktort kell az E.ON-nak üzemben tartania rendkívüli időjárás esetére. Az engedélyeseknek üzleti döntéseik körében kell mérlegelni a hatályos szabályozásnak megfelelő képességek optimális kialakítását.
Az ügyben megkerestük az Országos Meteorológiai Szolgálatot, akik úgy tájékoztattak: jelenleg vizsgálják az akkori időjárási paramétereket és később döntenek arról, rendkívülinek minősíthető-e az adott időszak.
Molnár Csaba energiaügyi miniszter az áramkimaradás kapcsán tárcaközi bizottságot kezdeményezett, amelynek célja annak vizsgálata, hogy megfelelő-e a villamosenergia-piac szabályozása, alkalmasak-e az előírások, rendeletek a krízishelyzetek kezelésére, továbbá szükséges-e szigorúbban kötelezni a cégeket olyan intézkedésekre, amelyek segíthetik a hasonló krízishelyzetek elkerülését.
A miniszter az E.ON felelősségével kapcsolatban nem nyilatkozott, de megemlítette: a Magyar Energia Hivatal ezt a szolgáltatót tavaly augusztusban ötvenmillió forintra bírságolta, mert az áramszünetek elhárításában nem működött jól.
"Az értékelés tervezetben a Hivatal megállapította, hogy az Engedélyes fogyasztóinak az átlagos évi áramkimaradása (az A)2 mutató) 2007. évben 186 perc/fogy. szám/év és 2005-2007. évi hároméves átlagban 183 perc/fogy. szám/év volt. A villamos energia ellátás megszakadás átlagos időtartama esetén a Hivatal által előírt követelmény: 162 perc/fogy. szám/év. Az Engedélyes teljesítése 183 perc/fogy. szám/év, ami 12,96 %-kal rosszabb az előírt minimális követelménynél" - olvasható a Molnár Csaba által hivatkozott határozatban.
A villamos energia ellátás megbízhatóságának 2007. évi színvonalának vizsgálata
"A Hivatal a 2007. évi teljesítések értékelése során megállapította, hogy országos átlagban a fogyasztói ellátás folyamatosságának mérésére szolgáló mindhárom mutató 2000. év óta tartó javulása megállt, sőt kissé romlott: az ellátás nem tervezett megszakadásának átlagos gyakorisága 1,83 db/fogyasztó, a nem tervezett ellátás folyamatosság megszakadása 130,8 perc/fogyasztó érték lett. 2006. évben 1,79 illetve 127,7 voltak ezek a mutatók. A magyar adatok nemzetközi összehasonlításban a rosszabbak között vannak, különösen a német adatokhoz képest, ami 21,9 perc/fogyasztó.Az egyes elosztói engedélyesek közül az ellátás kimaradásának átlagos időtartama szempontjából 2007-ben legrosszabbul az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. teljesített, több mint 40 százalékkal rosszabb az országos átlagnál. Ez a rossz eredmény csak részben magyarázható a – korábbiakhoz képest – megnövekedett szélsőséges időjárási viszonyokkal. A hálózattervezési előírásoktól eltérő időjárási viszonyok hatásait a Hivatal figyelembe veszi."
A vizsgálatról szóló közlemény letölthető itt
Az egyes elosztói engedélyesek közül az ellátás kimaradásának átlagos időtartama szempontjából 2007-ben legrosszabbul az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. teljesített, több mint 40 százalékkal rosszabb az országos átlagnál. Ez a rossz eredmény csak részben magyarázható a – korábbiakhoz képest – megnövekedett szélsőséges időjárási viszonyokkal. A hálózattervezési előírásoktól eltérő időjárási viszonyok hatásait a Hivatal figyelembe veszi." Áramszünet -->
